Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

Részletesen beszámolt az előadó a tanácsok és a minisztériumok közötti fokozot­tabb együttműködés szükségességéről, ellenben hozzátette: a korábbi helyzet, vagyis a felsőbb szerveknek a tanácsok tevékenységébe való részletekbe menő, túlzott beleszó­lása nem tartható fenn, de a minisztertanács irányító funkciója továbbra sem nélkülöz­hető, így a tanácsok jövőbeli gazdasági önállóságát is csak viszonylagosnak nevezte, nem abszolút érvényűnek. „Amilyen mértékben növekszik a tanácsi önállóság, olyan mértékben kell erősíteni a legfőbb pontokon az állam hatékony beleszólási funkcióját és lehetőségeit" — összegezte a tanácsok relatív szabadságáról alkotott bizottsági né­zetet. 209 A hatásköri decentralizáció szándékát azzal magyarázta, hogy az emberek min­dennapos dolgait ezentúl a tanács intézhesse teljes jogkörrel. Ettől a változtatástól a bürokrácia mérséklődését, a tömegkapcsolatok javulását és anyagi megtakarításokat vártak, azonban ehhez a hivatali szakapparátus színvonalának fejlesztését is meg kel­lett oldani. Evégből javasolta a vb titkárral szembeni képesítési követelmények megfo­galmazását. A járások reformját is előrevetítette: a járási tanácsi testületek és végrehajtó bi­zottságok megszüntetését hozta javaslatba, s ekként a járási intézményeket mint a megyei tanácsok kihelyezett szerveit értelmezte újra. Ugyanakkor hozzátette: a járások helyzetének kérdése ezzel még nem oldódik meg, később még visszatérnek rá. A mi­nisztertanácson belüli Tanácsszervek Osztályának átszervezéséről is szólt, mert a kor­mány hatékonyabb törvényességi felügyeleti tevékenységéhez egy új szakhivatal fel­állítása is szükséges lesz. 210 A Központi Bizottság kibővítet ülésének résztvevői közül a napirendhez Oláh György, Fehér Lajos, Szénási Géza, Klaukó Mátyás, Fock Jenő, Csémi Károly, Ne­mes Dezső, Tapolczai Jenő, Sarlós István, Lakos Sándor, Németh Ferenc és Farádi László szólt hozzá. Végül a KB és a minisztertanács együttes ülése a prezentált irány­elveket elfogadta alapul a tanácstörvény kidolgozásához. 211 A tanácsok átalakításának és fejlesztésének koncepcióját egyébként az MSZMP X. kongresszusán (1970. november 23-29.) is megvitatták, majd azt határozatilag jóváhagyták, s ezzel mintegy hivatalos pártprogrammá emelkedett. 212 A kormány 1970. november 5-i ülésén hozott rendelkezése alapján az új tanács­törvény tervezetének elkészítését a kongresszus utánra hagyták avégből, hogy annak határozatait, valamint a megyékben és a fővárosban tartott konzultációk eredményeit is figyelembe vehessék a normaszöveg kidolgozásakor. A tervezetet különböző tanácsi vezetőkkel és szakemberekkel, így például a Hazafias Népfront szervezésében a me­gyei vb elnökökkel és titkárokkal, az országgyűlés jogi és igazgatási bizottságával, va­209 MOL MSZMP 288. f. 4/106. ő. e. (1970. április 16.) 13-15. 210 MOL MSZMP 288. f. 4/106. ő. e. (1970. április 16.) 16-17. 211 MOL MSZMP 288. f. 4/106. ő. e. (1970. április 16.) 3., 19-140. valamint A Központi Bizottság irányelvei a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésére. Készült 1970. április 6-án. [26 p.], A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésén elfogadott irányelvek a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésére. [11 p.] 212 MOL MSZMP 288. f. 4/107-108. ő. e. (1970. július 15-16.) 2., valamint A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az 1970. július 15-16-i ülésén elfogadott irányelvei a párt X. kongresz­szusára. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1970. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents