Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

zottságok tevékenységének hatékonyabbá tétele, a tömegkapcsolatok további fejlesztése, a kerületi tanácsok önállóságának növelése, a szakigazgatási szervek munkája színvonalának emelése, a mezőgazdaság hatékonyabbá tétele, az ipari termelékenység emelése, a munkás és paraszt gyermekeknek az oktatásba való bevonása, valamint a fiskális politika teljesítése érdekében.

201 A második tanácstörvény az 1971. évi országgyűlési és tanácsi választásokig állt hatályban. A terjedelmi keretek azonban nem teszik lehetővé a további részletekbe menő ismertetést; ugyanakkor mégis megemlítjük a viszonylagos teljesség kedvéért, hogy e korszakban 1958. november 16-án, 1963. február 23-án és 1967. március 19én voltak még hasonló jellegű tanácstag-választások Szegeden, melyek nyomán az előzőekben ismertetett módon alakultak meg az újabb tanácsok és azok szervei (1958. december 12., 1963. március 9., 1967. március 24.).

202 3. § AZ „ÉRETT" TANÁCSRENDSZER (1971-1990) KEZDETEI a) Az 1971. évi I. tv. előkészítése A magyar gazdaság átalakításáról és irányítása új elveiről az MSZMP Központi Bizottságának 1965. november 18. és 20. között tartott ülésén tárgyaltak először a pártvezetőség tagjai, ahol Nyers Rezső terjesztette elő a részletes elképzeléseket egy 250 oldalas dokumentum formájában.

203 Fél évvel később, 1966. május 25. és 27. között ugyanez a testület határozatot hozott az új gazdasági mechanizmus bevezetéséről, s elfogadta annak irányelveit is, amelyeket május 29-én a sajtó útján a közvélemény elé tártak.

204 Az ekként 1968-tól megkezdődő gazdasági, társadalmi és jogi változások a harmadik (1966-1970) és a negyedik (1971-1975) ötéves tervidőszakban számos fejlődést eredményeztek nem csak a gazdaságban, hanem a jogrendszerben is. Ennek nyomán az államszervezetbeli reformok előkészítése — benne az alkotmánymódosítás, a választójogi rendszer reformja és az új tanácstörvény elfogadása 1970-ben vált aktuális napirenddé az MSZMP Központi Bizottságában. Az 1970. április 16-i kibővített ülésen a bizottság tagjain kívül jelen voltak a minisztertanács tagjai is, valamint Brutyó János a Központi Ellenőrző Bizottság elnökeként, a KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a SZOT titkárai, az államtitkárok, a megyei tanácsok vb elnökei, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, az OKISZ elnöke, meghatározott országos napilapok főszerkesztői, továbbá Varga Péter a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának helyettes vezetője, végül Erdei Ferenc és Andrikó Miklós külön meghívottak. 201 Jkv. 25/1955. t. sz. 1954. november 18. 10-12. 202 Ezekről ír SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 60-66. 203 MOL MSZMP 288. f. 4/76-77. ő. e. 55-308. 204 MOL MSZMP 288 f. 4/80-81. ő. e. 3-123., A gazdasági mechanizmus reformjának irányelvei. Kiadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az Államigazgatási Bizottság. Bp., 1966. május 10. [78 p.]