Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

BEVEZETÉS

alkotmányban jelentek meg. Ezt a közigazgatási rendszert valamennyi későbbi szovjet alkotmány átvette (1924, 1936, 1977), és követték 1945 után a kelet-közép-európai újonnan létrejött baloldali rendszerek is egészen az 1989/90. évi átalakulásokig. Hazánkban az 1950. évi I. tv. hívta életre a tanácsrendszert, amely a korábbi vármegyerendszerünket váltotta fel — valójában számos ponton megőrizve annak elemeit. Ezt az 1954. évi X. tv., majd az 1971. évi I. tv. követte. Ugyan a harmadik tanácstörvény már próbálkozott önkormányzati színezetet vinni a közigazgatásba legalább annak alapelvei között, a struktúra hierarchikus volta, központi irányítottsága és a hatalmi ágak szétválasztásával szemben álló jellege lényegében nem változott. A szisztéma kiindulópontja ugyanis éppen a teljes centralizáció volt, a felső szintű állami irányítás közvetlen befolyása az államszervezet minden elemébe azzal, hogy a helyi és területi érdekeltségű ügyek létezését ettől függetlenül nem tagadták. A végrehajtó bizottság például a tanács mint képviseleti szerv által választott és létrehozott testület volt, amelynek mint végrehajtó szervnek igazodnia kellett az őt életre hívó tanács jogi normáihoz és a felettes végrehajtó bizottság normatív és egyéb aktusaihoz is (ún. pszeudo-normákhoz). így a minisztériumok láncolatos és közvetlen nexusban álltak a megyei vb-kkel és a járási, illetve a városi/községi vb testületekkel. Mindezek mellett nem elhanyagolható a rendszer működés szempontjából a párt analóg szervezetének befolyása sem. A magyar tanácsrendszer általában vett és konkrét példán történő bemutatását napjaink tudományosságában kifejezetten indokoltnak, mi több: szükségesnek tartjuk. Éppen Szegeden vannak már kezdeményei ennek a munkának. E helyt a Csongrád Megyei Levéltár két kiadványára indokolt felhívni a figyelmet: időben az első Szilágyi György: Ahogy a Torony alatt láttam és megéltem... Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből című tanulmánykötete,

2 amelyben kiemelt figyelmet fordított a szerző a szegedi városi tanács és egyes intézményei jogi szempontú vizsgálatának. A második a Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői (1950-1990) címet viseli, s mind archontológiai, mind prozopográfiai részt is tartalmaz. A kötetet Blazovich László szerkesztette.

3 Szintén említést érdemel a különböző szegedi tanácsok végrehajtó bizottságainak jegyzőkönyvi anyagát napirendi pontonként ismertető levéltári segédlet Papos Mihályiéi.

4 Továbbá napjainkban készül a Szeged története sorozat ötödik kötete, amely a város 1945 utáni fejlődését, történetét, kultúráját és demográfiáját mutatja be majdan, szintén megemlítve a tanácsok szerveit is (várhatóan 2010-ben jelenik meg, bár a tanulmányok nagyobb része már elkészült). 2 Kiadta a Csongrád Megyei Levéltár a „Tanulmányok Csongrád megye történetéből" sorozat XXXIII. köteteként. Sorozatszerk. Blazovich László. Szeged, 2003. 299 p. 3 Kiadta a Csongrád Megyei Levéltár a „Tanulmányok Csongrád megye történetéből" sorozat XXXVI. köteteként. Sorozatszerk. Blazovich László. Szeged, 2007. 221 p. 4 PAPÓS MIHÁLY: Szeged Városi Tanács VB ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa 1950-1970. A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek XI. Sorozatszerk. Blazovich László. Szeged, 2000. 190 p., PAPOS MIHÁLY: Szeged Városi Tanács VB ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa 1971-1990. A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek VIII. Sorozatszerk. Blazovich László. Szeged, 1996. 361 p.