Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
A törvény elvi éllel különböztette meg a tanácsi szervezet körébe tartozó államhatalmi és államigazgatási szerveket, amelyeket az 1950. évi tanácstörvény nagyrészt egy tekintetbe vett. Abból a szocialista államszervezési tételből indult ki, hogy az államigazgatási szerveknek az államhatalmiaknak alárendelten kell működniük, s hogy egy államhatalmi szervet csak egy felsőbb államhatalmi szerv (legfelsőbb szinten az országgyűlés és folyamatosan az elnöki tanács) irányíthat, államigazgatási nem. Az utóbbiaknál — így a végrehajtó bizottságnál is — azonban fenntartotta a kettős függőséget a központi és a helyi érdekek összhangjának biztosítása érdekében. 185 Ugyanakkor a végrehajtó bizottságok és a felsőbb szakigazgatási szervek (az országos hatáskörű szervek és a minisztériumok) közvetlen érintkezését megszüntették: a vb csak a felettes végrehajtó bizottságnak és az őt választó tanácsnak volt alárendelve, más szervnek közvetlenül nem. A tanácsi szakigazgatási szervezet tekintetében pedig új felelősségi rendet határozott meg: az osztályok vezetőinek egyéni felelősségét deklarálta. 186 Nagy hangsúlyt helyezett a törvény az állandó bizottságok jellegének és tevékenységének körülírására is. Egyértelműsítette, hogy államhatalmi szervekről volt szó, amelyek a tömegkapcsolatok szempontjából is lényegesek. A javaslat nyíltan kifejezte, hogy a tanácsi bizottságok nem a hivatali apparátus részei, és nem is függenek azoktól. Ezzel meg kívánta szüntetni a korábban fennálló rendezetlenséget, amely miatt e bizottságok nem tudták megfelelően ellátni előkészítő és ellenőrző feladatukat (18-24. §§)• Nagy jelentőségű volt az egyéni választókerületi és közvetlen választási rendszerre való áttérés a korábbi lajstromos megoldás helyett, amely megvalósította azt a követelményt, hogy minden tanácstag valóban egy meghatározott terület dolgozóinak küldötte legyen. Ezzel a beszámoltatási kötelezettségek és a visszahívási jog tartalma is világosabbá vált. A választási eljárás részletes szabályait ezúttal törvényben állapították meg. 187 A városok tanácsainak helyzetét stabilizálandó, azok a járási tanácsokkal kerültek egy szintre, azonban gazdasági és urbanizációs szempontokat figyelembe véve egyes városokat megyei jogú várossá nyilvánítva közvetlenül az elnöki tanácsnak rendeltek alá. így kiemelték őket — köztük Szegedet is — a megyei tanácsok joghatósága alól, és mintegy azonos szintre emelkedtek velük. 188 Az első tanácstörvény a tanács és a tanács alá nem rendelt szervek viszonyát lényegében nem szabályozta. A gyakorlatban azonban politikai igény merült fel arra, hogy ezen utóbbi szervek is tanácsi ellenőrzés mellett működjenek, így — megtartva a névleges függetlenségüket — valójában a végrehajtó bizottság felügyeletét kiterjesztették rájuk is a negyedévenkénti értekezletek formájában (60-64. §§). 185 OGYI 1954. 13. szám. 221. 186 OGYI 1954. 13. szám. 223-224. 187 Lásd még a 60/1954. (IX. 25.) M. T. sz. rendeletet a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény végrehajtásáról. 188 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 237., CSALÓTZKY GYÖRGY-GALABÁR TIBOR: A megyei város jogállásának egyes kérdései. Ál 1971. március. (3. szám) 260-270.
