Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

kenységének." Ebben ellenben jelentős különbségek is voltak közöttük, hiszen a népfront nem minősült államhatalmi szervnek. A szakigazgatási szervek helyzetének rendezését is kiemelte. A javaslat világosan meghatározta, hogy a helyi szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel rendelkeznek és önállóan is gazdálkodnak, ugyanakkor kettős ellenőrzésben állnak: a végrehajtó bizottságnak és a felettes szakigazgatási szervnek vannak alárendelve. Lényeges volt továbbá kiemelni a vezetőiknek a szerv munkájáért fennálló egyéni felelősségét is — az említett két irányba. így világossá vált, hogy a végrehajtó bizottságnak nem volt feladata minden szakigazgatási tevékenység elvégzése, hanem az, hogy az önálló felelősségű szakigazgatási szervek (osztályok) munkáját helyileg összehangolja, valamint ellenőrizze. Mindez fokozza majd a felelősséget az osztályvezetők kiválasztásában, mind a minisztériumok, mind a végrehajtó bizottságok tekintetében.

182 Végezetül javasolta, hogy az említett bizottsági és képviselői módosító indítványokkal az országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja el. Az ülést vezető elnök ezután feltette a kérdést és elrendelte a szavazást, minek nyomán a képviselők az előterjesztett módosításokkal el is fogadták a javaslatot. A vitához hasonlóan a szavazás ezúttal is egységesen zajlott, egyetlen olvasatban. A jogszabályt szeptember 25-én hirdették ki mint az 1954. évi X. törvényt.

183 c) A második tanácstörvény jellemzői Miként bemutattuk, az első tanácsi időszak tapasztalatait és tanulságait figyelembe véve — és tekintettel a Sztálin halálát Magyarországon is követő politikai változásokra, valamint az MDP III. kongresszusának irányelveire — 1954-ben az országgyűlés új tanácstörvényt alkotott. Egyúttal a tanácsok tagjainak választására vonatkozó szabályokat is törvényi keretek közé foglalták (1954. évi IX. tv.), így a tanácsrendszer történetileg egy új korszakba léphetett. Az új jogszabály számos, az első tanácstörvényben még szándékosan nem rendezett kérdést oldott meg, valamint enyhítette az 1950-ben még indokoltnak vélt, de funkcionálisan túlzottnak bizonyult centralizációt — legalábbis törvényi szinten. A tanácsi szervezeten belül fejezetileg is elhatárolta a tanácsokra és a végrehajtó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel a korábbinál élesebb határvonalat rajzolt a két szerv közé, kiemelve a tanács mint testület elsődlegességét. Ezt szolgálta a hatásköri elemek részletesebb, ámbár még mindig csak nagyon generális meghatározása is. Lényeges továbbá, hogy megszüntette azt a felhatalmazást, amellyel a végrehajtó bizottság a tanácsot két ülés közötti időben általában helyettesíthette, ezzel is hangsúlyozva a vb és tanács jogköreinek különbözőségét.

184 12 OGYN 1954. 13. ülés. 549-553. hasáb !3 OGYN 1954. 13. ülés. 553. hasáb, BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 232-233. 14 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 234-235.