Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

ták meg a kinevezés előtt, vagy az egyenesen tiktakozott a szóba hozott személy ellen.

170 Azonban ügyes szófordulattal úgy vélte, hogy ezen kritikáknak elejét veszi az új tanácstörvény és a tanácstagok egyéni kerületi, közvetlen választása. Szintén haladást jelentett a tanácsok és az egyéb állami szervek nexusának rendezésére irányuló törekvés a javaslatban. A hatáskörök bővítése és a minisztériumok paternalizmusának mérséklése helyes irányba fejleszti tovább a tanácsi szerveket. Végül Veszprém megye lakosainak nevében több módosító indítványt terjesztett elő: a 14. és a 16. § szövegén kívánt nem csak elviekben változtatni. Javasolta, hogy a tanácsülést ne automatikusan a vb elnök vezesse, hanem a tanács által esetenként választott elnök. Továbbá a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést nyolc napnál nem későbbi időpontra kelljen ismét összehívni. Szavazategyenlőség esetén ne a vb elnök, hanem az ülést vezető személy szavazata döntsön. A jegyzőkönyvet se a vb elnök, hanem az ülést vezető elnök írja alá. Egyebekben az asztalon lévő törvényjavaslatot örömmel elfogadta.

171 A következő felszólaló a nagykátai járásbeli Wirth Ádám volt, aki szintén arról beszélt, hogy „bántóan hat parasztjaink önérzetére, ha a túlzott központosítás a legkisebb dolgokban is szinte gyámkodik felettünk". Különösen a gyakori pénzhiányt említette mint olyan tényezőt, amellyel a lakosság kezdeményezésit elhárítják a felsőbb szervek. Példaként a minisztériumok nehézkes ügyintézésére, az ígéretek be nem tartására hivatkozott. Azt is javasolta, hogy a központi szervek tagjai időnként „tanulmányútra" mehetnének a helyi tanácsokhoz, hogy láthassák az ügyek intézésének helyes vagy éppen valódi menetét. Ugyanakkor figyelmeztetett: a tanácsok munkájának sikere nagyban múlik a tanácstagok példamutatásán is.

172 Fodor Imre Veszprém megyei képviselő megyéje településeinek mezőgazdasági eredményeit, valamint az ottani állandó tanácsi és termelési bizottságok munkáját ismertette, kitérve a munkaversenyben élenjárók teljesítményeire is. Üdvösnek tartotta volna, ha a tanácsi mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok viszonyát a végrehajtási rendelet tartalmazná. A bürokrácia nehézségeit is konkrét példákon illusztrálta szintén a mezőgazdasági munka visszáságaival összefüggésben. Ezért méltatta a javaslat 53. §-át, amely a szakigazgatási szervek hatékonyabb működését teszi lehetővé a jövőben.

173 Az 1954. szeptember 22-én folytatódó vitában Péter János szólhatott először. A református egyház nevében beszélve Vörösmarty Mihály egyik sorát — „Lettünk, mi eddig nem valánk" — azonosította az alkotmány alapvető rendelkezésével: „Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé". Azonban ő is óvva intette a magyarságot: „a legravaszabb fondorlatokkal" igyekeznek az amerikaiak megakadályozni a béke ügyét. Ennek alátámasztására az egyesült államokbeli élményeit mesélte el, ahová az Egyházak Világtanácsa nagygyűlésére érkezett, s mint népi demokratikus országból jövőt, bizalmatlansággal fogadták, és állandóan megfigyelték Chicagóban. A magyarországi 170 OGYN 1954. 12. ülés. 509-510. hasáb 171 OGYN 1954. 12. ülés. 511-512. hasáb 172 OGYN 1954. 12. ülés. 513-514. hasáb 173 OGYN 1954. 12. ülés. 515-518. hasáb