Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
Az állandó bizottságok joghelyzetére vonatkozóan azt hozta javaslatba, hogy azok a tanács megbízatásának eltelte után is működjenek mindaddig, amíg az új állandó bizottságok megalakulnak, s mindezt végrehajtási rendeletben szabályozzák részletesen. A tanácsrendeletek hatályba lépésével összefüggő felsőbb szerv általi jóváhagyás tekintetében a 15 napos határidőt tartotta ésszerűnek. A községi végrehajtó bizottsági tagok számát minimum ötre javasolta emelni a tervezetben szereplő három helyett. Az egyes várostípusok elnevezésének meghatározását a szöveget gondozó bizottságra kívánta bízni. A tanácsok hatáskörének felsorolását tekintve nem vélte helyesnek a taxatív megoldást, némely kiegészítéseket — főként a város- és községgazdálkodást, az állampolgári kötelességek teljesítésének előmozdítását és a lakosság érdekeinek szolgálatát — azonban ő is támogatta. Az összeférhetetlenségi szabályokra nézve úgy gondolta, azokra legalább utalni kellene a törvényben, ha más jogi normák tartalmazzák is őket. A nem tanácsi szervek beszámoltatásának rendszerességére nézve pedig a negyedévenkénti séget ajánlotta. Helyesnek tartotta a tanácstagok eskütételi kötelezettségét, és a működési területükön való ingyenes közlekedésük lehetőségét is. A községi vb ülések időpontja tekintetében a havonkénti ülésezés mellett tört lándzsát a tervezetben szereplő kéthavonkénti megfogalmazással szemben. Arra az esetre, ha a tanácsülés nem volna határozatképes, indítványozta, hogy azt nyolc napon belülre kelljen újból összehívni, s az utóbbi ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképesnek minősüljön. Lényeges kiegészítésként a nemzetiségek egyenjogúságának és kulturális fejlődésének támogatását is felvenni szorgalmazta a tervezet szövegébe. Ugyanakkor ellenezte a vb hatáskörének olyan mérvű kibővítését, amelyet az 1950. évi tanácstörvény is tartalmazott, s amely lehetővé tette a végrehajtó bizottság számára a tanács testületének generális helyettesítését. 153 A minisztertanács ezen ülésének konkrét határozatai sajnálatos módon nem állnak rendelkezésünkre, azonban egy érdekességre e nélkül is fel kívánjuk hívni a figyelmet: az országgyűlés elé beterjesztett javaslat szövege a miniszterelnök által támogatott módosításoknak csak kisebb részét tartalmazta, ellenben a javaslat tárgyalása közben — miként a következő pontban azt részletesen bemutatjuk — a kihagyott kérdések szinte kivétel nélkül előkerültek képviselői módosító indítványok formájában. Ez az egyezőség nyilvánvalóan nem volt véletlen. b) Az 1954. évi X. tv. országgyűlési tárgyalása A második tanácstörvény javaslatát, az azzal összefüggő alkotmánymódosító törvényjavaslatot és a tanácsok tagjainak választásáról szóló javaslatot Nagy Imre miniszterelnök terjesztette az országgyűlés elé 1954. szeptember 20-án. 154 A tanácsokról rendelkező törvény javaslata ezek után a jogi bizottsághoz került, melynek előadója ezúttal is Pongrácz Kálmán volt. A bizottsági jelentés szövege azonban nem található meg az országgyűlési irományok vonatkozó kötetében — csupán a javaslat beterjesztett szöUo. 27-31. OGYN 1954. 11. ülés. 452-453. hasáb
