Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
kialakításának feladatait betölteni: „hozzá kell járulnia a tanácsnak a proletárdiktatúra erősítéséhez, annak a hatalmas frontnak a megszilárdításához, mely a Szovjetunió vezetésével százmilliókat fog össze. A tanácsnak a város gazdájának kell lennie, a tanácstagoknak el kell sajátítani a marxizmust és a leninizmust." A tanácsot a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteként értelmezte, amellyel az MDP mozgósítja a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdések megoldására. A munkás-paraszt szövetséget is említve hangsúlyozta: a dolgozók államhoz fűződő viszonya megváltozik, mivel már nem az ellenséget látják az államhatalom szerveiben, hanem saját intézményük szerveit. Előrevetítette: „Pártunk Rákosi elvtárs vezetésével felszámolja az igazgatás feudális, burzsoá szerkezeti formáját, és a szovjet tapasztalatok segítségével létrehozta a tanácsot"; s mindez szerinte erősíteni volt képes a magyar nép harcát, s egyesíteni azt azon hatalmas békefrontba, melyet a Szovjetunió a béke megvédéséért vezetett. 119 E beszédet követően az elnök felkérte özv. Kalmár Jánosnét a jegyzőkönyv vezetésére, a hitelesítésére pedig dr. Lakatos Imrét és Virágh Máriát. A jegyzőkönyvvezető felolvasta a népfront által delegált (nem választott!) 101 rendes és 51 póttag nevét, 120 majd az elnök a tanácsot megalakultnak jelentette ki. Az alakuló ülés hatáskörébe tartozott az első végrehajtó bizottság megválasztása is. Ekkor a bizottság tizenöt tagból állt; ők a szavazás előre eldöntött eredményeként a következő szegedi lakosok lettek: Bárdos Miklós (Polgár u. 1.), Bite Vince (Vaskapu u. 49.), Csűri József (Kisteleki u. 4.), Dénes Leó (Károlyi u. 21b), Farkas Istvánné (Csuka u. 6.), Hegedűs László (Sztálin krt. 52.), Juhász Mihály (Petőfi tp. XXXIV. 1029), id. Komócsin Mihály (Bécsi krt. 42.), dr. Krámli András (Dóm tér, Orvostani Vegyészeti Int.), Mison Gusztáv (Kálvin tér 6.), Molnár András (Csendes u. 6.), Nagy István (Arany János u. 2.), özv. Paragi Mihályné (lakása ismeretlen), Zombori János (Április 4. út 53.) és Hegedűs Jenő (Szende Béla u. 12.). Ezt követően a bizottság nyomban megtartotta első ülését, amelyen elnökéül a korábbi polgármestert, Dénes Leót, helyettes elnökéül Nagy Istvánt és Hegedűs Jenőt, titkárnak pedig Mison Gusztávot tette meg. Ezek után Zombori a tanács első ülése vezetését a frissen megválasztott vb elnöknek adta át. 121 Az ünnepi események sorában Lövő Ferenc, a Csongrád Megyei Tanács végrehajtó bizottságának küldötte emelkedett szólásra. Beszédében az eseményt történelmi pillanatnak nevezte, amelyért a köszönet pálmáját az MDP-nek és „nagy vezetőjének", Rákosi Mátyásnak ajándékozta. Párhuzamot vont a nyugat-európai államok „áldemokratikus" önkormányzati szervezetei és a magyar államigazgatás korábbi szervei között. A Horthy-korszakot 25 évig tartó reakciós uralomnak bélyegezte, mely időszakban szerinte az önkormányzatok (a törvényhatóságok) kizárólag az uralkodó osztályok érdekeit támogatták. A tanácstagokhoz szólva kiemelte, hogy általuk nyernek lehetőséget a dolgozók a tanács ügyeibe való betekintésre, amely felelősségteljes, lelkiismeretes tevékenységet igényel. Beszélt a magyar kommunisták küzdelmeiről, ame119 Jkv. 5201-1/1950. sz. 1950. augusztus 15. 1-2. 120 Szeged város tanácsa első 101 tagjának és 51 póttagjának névjegyzékét lásd: Jkv. 5201-1/1950. sz. 1950. augusztus 15. melléklet. 121 Jkv. 5201-1/1950. sz. 1950. augusztus 15. 2., melléklet (A végrehajtó bizottság tagjai)
