Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

lyet az „elnyomás" évei alatt fejtettek ki, ismertette az októberi oroszországi forra­dalom (1917) eredményeit, a szovjetek győzelmeit és az 1945. évi „felszabadulás" jelentőségét. A kor jellemző szófordulataival felhívta a figyelmet a „köröskörül lesel­kedő reakcióra, az éberségre, amely nehézségekkel szemben meg kell szilárdítani ál­lamhatalmunk ezen új helyi szervezetét is". Felszólalásának további részében a fen­tebb idézett és ismertetett, a korra szintén jellemző paneleket és a szokásos „osztály­harcos" szófordulatokat hangoztatta. 122 (Már most megjegyezzük, hogy a korszak egé­szében tipikus volt a szónoki beszédek ekként való szerkesztése.) A következő felszólaló Bite Vince volt, aki az MDP és a vb tagok nevében üdvö­zölte a tanácsot. A Szovjetunió és Rákosi Mátyás éltetése mellett Szegedet a békefront városának nevezte, utalva a koreai háború kezdetén meghirdetett „koreai műszak" elnevezésű szimpátia mozgalomra. Koszorús István a Szegedi Kendergyár nevében köszöntötte a megjelenteket, s a tanács megalakulását az üzemi dolgozók felemelkedését is lehetővé tevő eseménynek nevezte. Üdvözölte, hogy a termelés már nem a nagytőke kizsákmányoló magatartását szolgálta, hanem a hatalom valóban a dolgozó nép kezébe került. Felszólalt még Tóth Józsefné a Magyar Kendergyár, Reszta Miklós az ifjúság, Szöllősi Sándor a DÉMA cipőgyár, Nagy Sándor az Alkotmány tszcs és Vásárhelyi Lajos az egyéni gazdálko­dók nevében. Valamennyien támogatásukról biztosították az akkor megalakult taná­csot. 123 Végezetül Dénes Leó mondott köszönő beszédet a végrehajtó bizottság nevében. Ismertette a tanács feladatait, szociális összetételét, a városhoz tartozó területeket és a lélekszámot, majd felolvasta a vb mellett működő osztályokat (szakigazgatási szerve­ket). O is háláját fejezte ki a Szovjetuniónak, az MDP-nek és Rákosi Mátyásnak, vala­mint kérte a tanács tagjainak támogatását a szocializmus fejlesztésében és az „ellen­séggel" folytatott küzdelemben. Az ülés az Internacionálé eléneklésével ért véget. 124 A 254/1950. (X. 21.) számú minisztertanácsi rendelet az ideiglenes tanácsok megbízatását megszüntetve 1950. október 22-re írta ki az első tényleges tanácsi vá­lasztásokat, egyszersmind szabályozta a végrehajtó bizottság feladat- és hatáskörét, va­lamint joghelyzetét. Az ennek megfelelően megrendezett választásokon a népfront je­löltjei indultak, akiknek nevét október 6-án kellett benyújtani a választási bizottsághoz (valójában ők pártjelöltek voltak, miként a későbbi választások szereplői is). A jelöltek véglegesített lajstromát, valamint a választási eljárásról való tudnivalókat október 14­én tették közzé falragaszok útján. A szavazókörönkénti szavazatszedő bizottságokat október 15-én alakították meg. A szavazólapokat október 21-én adták át a bizottságok elnökeinek. Maga a szavazás október 22-én 7 órától 20 óráig zajlott (kivételesen két órával meghosszabbítható volt). Az eredményeket Szegeden október 31-én hirdették ki, az új tanács pedig az alakuló ülését még aznap megtartotta. 125 122 Uo. 3. 123 Uo. 3-4. 124 Uo. 5. 125 5200-1 1/1950. (IX. 8. ) BM rendelet a helyi tanácsok tagjainak választásáról; 5200-11/2/1950. BM rendelet a helyi tanácsok tagjainak választásáról szóló 5200-11/1950. (IX. 8.) BM rendelet módosítása tár­gyában.

Next

/
Thumbnails
Contents