Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

Csehszlovákia Csehszlovákiában az alkotmányozó nemzetgyűlést 1946. május 26-án választották meg, amely végül 1948. május 9-én fogadta el az új alkotmányt, amellyel hatályon kívül helyezték az 1920. évit, valamint általában minden jogszabályt, amely ellentétes volt az új alkotmánnyal és a népi demokrácia szellemiségével. Ezt az alapvető jogforrást később úgynevezett alkotmánytörvényekkel több ízben módosították, mígnem 1960. július 11-én egy új alkotmányt fogadott el a Nemzetgyűlés. Ez utóbbit a 143/1968. számú alkotmánytörvény módosította jelentősebb mértékben, amely a szocialista köztársaságot unitárius államból föderációvá alakította át. Ezt egészítette ki a 144/1968. számú alkotmánytörvény, amely a nemzetiségek helyzetéről rendelkezett. E három jogszabály így együttesen alkotta Csehszlovákia alkotmányát.

39 Az államhatalom és az államigazgatás szervei a kerületi, a járási és a községi (városi) nemzeti bizottságok voltak, amelyek tagjait, a képviselőkéi a nép választotta kezdetben négy-, később ötévi időtartamra. A képviselők visszahívhatók voltak, s egyben felelősséggel tartoztak a választóiknak, amely szokatlan megoldás abban az esetben, ha a képviseletet ellátó testület tagjait ekként nevezik. A nemzeti bizottságok a dolgozók állandó és tevékeny részvételével kívánták végezni feladataikat. A képviselő a nemzeti bizottság első ülésén a nép akaratának megtartására fogadalmat tett (86-88. cikk). A nemzeti bizottságok területükön tervszerűen irányították, szervezték és biztosították a gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális fejlesztést, elsőrendű feladataik közé tartozott a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése; biztosították a szocialista tulajdonnak és a társadalom szocialista rendjének védelmét, valamint a törvények végrehajtását és a szocialista szervezetek jogainak érvényesítését. Munkájukban az állami népgazdaság-fejlesztési tervhez kellett igazodniuk. A tervfeladatok megvalósításához szükséges anyagi és pénzügyi eszközökkel felelős módon kellett gazdálkodniuk. Költségvetéseik az állami költségvetés részét képezték (89., 90. cikk). A nemzeti bizottságok azt az elvet követték, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész népének érdekei a részleges és helyi érdekek felett állnak, és az állampolgárokat egész tevékenységükkel a társadalom és az állam iránti kötelességük öntudatos és önkéntes teljesítésére nevelik. Evégből a bizottságok rendeleteket alkothattak, tanácsot, szakbizottságokat és egyéb szerveket hozhattak létre. A tanács hangolta össze a nemzeti bizottság többi szervének és intézményének munkáját. A tanács tagjait a nemzeti bizottság saját kebeléből választotta. A szakbizottságok kezdeményező, el39 KOVÁCS: AZ európai... i. m. 115-117. A három alkotmánytörvény szövegét lásd: 118-181., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 282-285., 309-314., TOLDI: i. m. 39-67., SZENTÉ: i. m. 122-124., RUDOLF TRELLA-JAROSLAV CHAVONEC: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új államjogi elrendezése. Bratislava, 1971., TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Új jogszabály a csehszlovák nemzeti bizottságokról. Ál 1955. január-február. (1-2. szám) 79-87., A nemzeti bizottságok albizottságai Csehszlovákiában. Ál 1962. április. (4. szám) 312-315., FONYÓ GYULA: A csehszlovák községi tanácsok munkájáról. Ál 1966. május. (5. szám) 435-450., Törvény a csehszlovák nemzeti bizottságokról. Ál 1967. október. (10. szám) 942-958.