Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

lenőrző és végrehajtó szervek voltak s igazgatási ágazatonként szerveződtek (93-95. cikk). A felsőbb szintű nemzeti bizottságok irányították az alsóbb szinten elhelyezkedőket, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben kellett tartaniuk azok hatásköreit és felelősségét. A felsőbb szintű bizottságok ugyanakkor megsemmisíthették az alsóbb fokúak törvénysértő határozatait (96. cikk.). Lengyelország Az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat 1947. január 19-re tűzték ki Lengyelországban, amely a Demokratikus Blokk (a népfront) győzelmét hozta. A Szejm 1947. február 19-én fogadott el törvényt a köztársaság legfelsőbb szerveiről („Kis alkotmány", Mala Konstitucjá), majd február 22-én egy külön törvényt az állampolgárok alapvető jogairól. A helyi hatalomgyakorlás szerveiről, a nemzeti tanácsokról 1950-ben alkottak önálló törvényt, csakúgy mint az igazságszolgáltatási szervezetről. Az egységes alkotmányt csak 1952. július 22-én hozták létre. Számos módosítás után 1976. február 10-én hirdették ki az alkotmány egységes szerkezetbe foglalt, mintegy új szövegét.

40 Az 1976. évi alkotmány alapján a „dolgozó nép" helyi államhatalmi szervei a nagyközségekben, a városokban, a nagyobb városok kerületeiben és a vajdaságokban létesített nemzeti tanácsok voltak. Ezek kifejezésre juttatták a dolgozók akaratát, továbbá a jogalkotó szándéka szerint fejlesztették alkotó kezdeményezésüket és aktivitásukat a nemzet erejének és jólétének fokozása, valamint kultúrájának fejlesztése érdekében. Maguk területén irányították a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést, valamint befolyást gyakoroltak valamennyi államigazgatási és gazdasági egységre. Gondoskodtak a lakossági szükségletek kielégítéséről, „harcoltak" az állampolgárokkal szembeni önkény és bürokrácia minden megnyilvánulása ellen, végül megszervezték a társadalmi ellenőrzés intézményeit. A nemzeti tanácsoknak volt jogosultsága meghatározni a vajdaság, a város, a kerület vagy nagyközség társadalmi-gazdasági tervét és költségvetését a helyi államigazgatási szervek javaslatai alapján (43-49. cikk). 40 KOVÁCS: AZ európai... i. m. 317-320. Az 1976. évi alkotmány szövegét lásd: 321-340., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 285-291., 314-320., SZENTÉ: i. m. 121-122., TOLDI: 103-141., ADAM LOPATKA: A helyi hatalmi és igazgatási szervek reformjának befejezése a Lengyel Népköztársaságban. Jogtudományi Közlöny. 1976. október (10. szám) 557-565., A Lengyel Népköztársaság 1983. évi törvénye a tanácsok és a területi önkormányzat rendszeréről. (Elfogadva: 1983. VII. 20.) Ford.: Reimann Judit. Bp., 1984., JANUSZ GOLEBlOWSKi: A szocializmus építésének általános törvényszerűségei és sajátos vonásai Lengyelországban. In: A népi Magyarország negyedszázada. Szerk. Blaskovits János. Bp., 1972. 167-172., NORBERT KOLOMEJCZYK: A párt vezető szerepének egyes kérdései a szocializmus építésében Lengyelországban. In: A népi Magyarország negyedszázada. Szerk. Blaskovits János. Bp., 1972. 173-178., NORMAN DAVIES: Lengyelország története. Bp., 2006. 837-928., HORVÁTH JÁNOS: A lengyel népi tanácsok életéből. Ál 1954. június-július. (6-7. szám) 379-385., HORVÁTH JÁNOS: A Lengyel Nemzeti Front és a lengyel népi tanácsok. Ál 1955. január-február. (1-2. szám) 88-91., FARKAS OTTÓ: A lengyel népi tanácsok munkájáról. Ál 1970. január. (1. szám) 52-63., Törvény a lengyel nemzeti tanácsokról. Ál 1974. március. (3. szám) 250-271.