Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

Bulgária A második világháború utáni első választások 1945 novemberében zajlottak, melynek nyomán megalakult a Nagy Népgyűlés, amely alkotmányozó feladatokat látott el. E tevékenység Bulgáriában viszonylag hosszú folyamat volt, mivel csak 1947. december 4-én fogadták el az első alkotmányt. A másodikat jóval később, 1971. május 18-án hirdették ki.

38 A Bulgár Népköztársaság területe községekre, fővárosi kerületekre és körzetekre oszlott az 1971. évi alkotmány szerint. Ezekben az államhatalom és a népi önkormányzat szervei a népi tanácsok voltak. Tagjaikat elvben az össznépi érdekek, a körzetek és községek érdekei, valamint a választókerületek lakosságainak érdekei vezették. A tanácsok az állam politikáját valósították meg saját illetékességi területükön, emellett eldöntötték a helyi jelentőségű kérdéseket is. A népi tanácsok munkájuk során egybekapcsolták a határozatok meghozatalát és végrehajtását. Ennek jegyében irányították területük gazdaságának, szociális és egészségügyi, kommunális-szolgáltatási, úgyszintén kulturális és népművelési viszonyainak fejlesztését. Elvként fogalmazták meg, hogy e tevékenységeket az összállami és helyi érdekek, valamint a megfelelő államigazgatási egység komplex fejlesztésének ágazati és területi tervezése helyes egyeztetése útján valósítják meg. Hatáskörük keretein belül irányították és ellenőrizték a gazdasági szervek és a különböző intézmények működését is (109-114. cikk). A népi tanácsok jogalkotási tevékenységük körében határozatokat, rendeleteket, szabályzatokat és utasításokat bocsátottak ki. A körzeti tanácsok évente legalább négyszer, a községi és fővárosi kerületi tanácsok pedig legalább hatszor tartottak ülésszakot. Az alkotmány lehetővé tette népszavazás tartását is a „fontosabb" kérdésekben (115-117. cikk). A népi tanácsoknak feladataik ellátása folyamán a lakosság részvételét is biztosítaniuk kellett, ennek jegyében együttműködtek a szakszervezetekkel, a politikai és egyéb társadalmi szervezetekkel (120-121. cikk). A tanácsok rendelkező szervül végrehajtó bizottságokat választottak és menthettek fel, ezen túl állandó és ideiglenes bizottságokat és szakigazgatási szerveket hoztak létre. A felettes tanácsok végrehajtó bizottságai felfüggeszthették az alsóbb fokú tanácsok törvénysértő vagy helytelen aktusainak és intézkedéseinek végrehajtását, és meg is semmisíthették azokat. A felettes népi tanácsok egyébként is megsemmisíthették az alsóbb fokúak jogi aktusait (118., 122-124. cikk). 38 KOVÁCS: AZ európai... i. m. 87-88. Az 1971. évi alkotmány szövegét lásd: 89-112., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 292-293., 321-326., TOLDI: i. m. 21-36., NIEDERHAUSER EMIL: Bulgári története. Bp., 1959. 209-224. JELAVICH: i. m. 276-290., 318-323., DIMITÁR KOSZEV-HRISZTO HRISZTOV-DIMITÁR ANGELOV: Bulgária története. Bp., 1971. 219-271., GYULAI LAJOS: A helyi tanácsok reformja Bulgáriában. Ál 1970. május. (5. szám) 451-458., MIHAJLOV DOBROMIR: Közigazgatási reformok Bulgáriában. Ál 1979. június. (6. szám) 510-518.