Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK

zőgazdasági gépesítés is előrehaladt az 1960-as évek végétől, így a következő évtize­dekben korszerű gépi művelést és termelést folytattak a helyi tsz-ekben is. 1973-ban az Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Tápé és Szőreg területén létesített termelőszö­vetkezetek is Szeged mezőgazdaságának részévé lettek. A mezőgazdaság állami szervezésű nagyüzemét a városban és környékén a Szegedi Állami Gazdaság jelentette, amelynek üzemegységei működtek Ötthalmon, Zsombón, Apajpusztán, Beregfalván, Makón és Kopáncson is. 634 Megemlítendő továb­bá a szegedi agrártevékenység köréből a Kossuth Halászati Termelőszövetkezet, a Fehértói Halgazdaság, valamint a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (DEFAG) is. 5. A korszak jelentősebb szegedi tanácsi kereskedelmi egységei közül kiemelendő a Szegedi Földművesszövetkezet, amely 1967-ben ÁFÉSZ-szé alakult, majd 1977-ben a környező települések hasonló szervezeteivel egyesült. Az ATEX állami textil-nagy­kereskedő vállalat volt, a Népbolt Vállalat pedig kiskereskedelmi igényeket szolgált ki. 1954-ben alapították meg az országos Állami Áruház-hálózatot, amelynek szegedi egysége a Széchenyi tér és a Kárász utca sarkán működött. Ugyanakkor a magán­kereskedők tevékenysége az állami vállalatokkal szemben háttérbe szorult: 1953-ban már csupán 153 létezett belőlük és 1975-ben is csak 213-an voltak. A begyűjtési rend­szer az amúgy is meglévő ellátási nehézségeket tovább fokozta a lakosság körében, így a hivatalos propagandával szemben az áruhiány az 1950-es évek elején Szegeden is igénybe vette a lakosság tűrőképességét, amely a forradalom után megismétlődött. Az 1960-as évektől fejlődött jelentékenyebben a város kereskedelmi hálózata is. 1965-ben nyílt meg a Centrum Áruház, majd 1980-ban a Dómus Áruház és a Szeged Nagyáruház. Az első ABC áruházat az Odessza városrészben adták át 1965-ben, ame­lyet a Tarjánban nyílt hasonló üzletek követtek. Megjelentek az önkiszolgáló boltok is mind az élelmiszer-, mind a ruházati és vegyescikk kereskedelemben. A kiskereske­delmi vállalatok üzlethálózatokat is létrehoztak, mint például a Dél-Tisza menti ÁFÉSZ, a Zöldért, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat és a Pick Szalámigyár. A nagykereskedelmi vállalatok pedig új raktárbázisokat létesítettek: ilyen volt az Amfo­ra, a Röviköt, a Déltex, a Cipőker és a Fűszert raktárháza a Fonógyári úton 1976­tól. 635 A kereskedelem és a lakosságellátás tekintetében a tanácsi helyi vállalatok álta­lában is kiemelkedő szerepet játszottak — igaz, változó eredményességgel. 636 További lényeges kereskedelmi központokként működtek a piacok Szegeden is, miként erre az V. fejezetben már utaltunk. így az országos állatvásár Kiskundorozsma vásárterén, a heti állatvásár Kiskundorozsma, Algyő és Tápé piacterén, valamint Sző­reg vásárterén üzemelt. A heti kirakóvásárokat a Szt. István tér nyugati oldalán ren­dezték, az autóvásárt pedig az MHSZ tanpályán a Becsei utcában. Napi élelmiszer­piacot tartottak fenn a Marx téren (ma Mars tér), a Szt. István tér keleti oldalán, Új­szegeden a Csanádi utcában, továbbá a tarjáni piaccsarnokban, valamint a kiskundo­rozsmai, a tápéi és az algyői piactéren. Élelmiszer nagypiac is létezett, amely a Marx 634 Viharsarki állami gazdaságok 1949-1969. Készítette: Sz. Lukács Imre. Szeged, é. n. 273-287. 635 BLAZOVICH: Szeged rövid... i. m. 218-219. 636 Lásd a tanácsi irányítású vállalatok felsorolását a Függelékben az 1984. évi szervezeti és működési szabályzat mellékletei között!

Next

/
Thumbnails
Contents