Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK

tér nyugati oldalán helyezkedett el. A használtcikkeket a Szt. István tér északi oldalán kínálhatták az árusok. Ezek mellett különböző időpontokban búcsúvásárokat is szerveztek Algyőn, Alsóvároson a Mátyás téren, a szentmihálytelki sporttelepen és a szőregi vásártéren.

637 6. Összefoglalva a vizsgált korszak — nem csupán szegedi, hanem országos jellegű — gazdasági viszonyait elmondható, hogy azok szovjet mintájú átalakítását tulajdonképpen nagymértékben megkönnyítette az 1930-as évek végétől érvényesülő komoly állami befolyás (lényegében hadigazdaság), amelynek fenntartásával mutatis mutandis az 1945 utáni demokratikus pártok is egyetértettek. Ebből a teljes tervgazdálkodás — az 1947. évben már felsejlő előzmények (1947. évi XVII. tc. a hároméves gazdasági tervről) után — 1950-ben indult el, s a magyar gazdaságot lényegében a szovjet háborús előkészületek szolgálatába állította. Ugyan az első ötéves tervet 1953ban (Sztálin halálát követően) már módosítani kellett, ennek ellenére következményei és alapelvei a rendszer végéig meghatározónak bizonyultak egy hatalmas bányászati, kohászati és nehézipari komplexum formájában. Azonban mégis: a magyar autonómiára, a szerves fejlődési előzményekhez történő visszatérésre való törekvés 1953 után mindvégig jelen volt a szocialista iparfejlesztés ideologikus paradigmája mellett Magyarországon; ennek szép példáját szolgáltatták az 1968. évi gazdasági reformok, valamint megnyilvánult mindez az üzemméret, a termelési kultúra és az ipar szerkezetében is.

638 Az új mechanizmust ugyan szovjet nyomásra megállították 1974/75-ben, a kialakult piaci hatású viszonyok mégis életet leheltek a magyar gazdaságba és a társadalomba a KGST keretei adta lehetőségek között. A széles kisparaszti réteget létrehozó 1945. évi földreform (1945. évi VI. törvény) hatásai alig érvényesülhettek a gyakorlatban, mivel már 1949-ben megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú, termelőszövetkezeti jellegű átalakítása is, amely több hullámban ment végbe, s végül az 1960-as évek elején zárult. Ugyanakkor az eredmény mégsem a kolhozrendszer szigorú átvétele lett, hanem egy — Fehér Lajos nevével jegyzett és kimondatlanul is Nagy Imre elgondolásain alapuló — sajátos magyar szövetkezeti és agrárpolitika valósult meg, amely sikeresen ötvözte a hazai kistermelői hagyományokat a kollektív szövetkezeti gazdálkodással, s egy nemzetközi viszonylatban is magas színvonalú mezőgazdasági termelést fejlesztett ki az 1970-es években az alföldi tájakon.

639 7. Szegeden a tanácsrendszer idején is magas színvonalon működött az oktatási rendszer, amelyből a terjedelmi keretek lehetőségein belül e helyütt csupán a felsőoktatásról szólunk részletesen. Ebben 1951-ben következett be jelentősebb változás, amikor a szovjet mintájú átszervezés nyomán a Szegedi Tudományegyetemből kivált az Orvostudományi Egyetem, amely kezdetben egy, később a gyógyszerészeti karral kiegészülve (1958) két fakultással működött, 1987-től Szent-Györgyi Albert nevét visel637 10/1986. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról. 1. számú melléklet. Közlöny, 1986. október 31. (6-7. szám) 14-16. 638 RAINER M. JÁNOS: Magyarország a Szovjetunió árnyékában. 1944-1990. In: Mérlegen a XX. századi magyar történelem - értelmezések és értékelések. Szerk. Püski Levente és Valuch Tibor. Debrecen, 2002. 208. 639 RAINER: Magyarország... i. m. 208-209.