Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK
1954 között a minisztertanács és a minisztériumok egyaránt, 1954 és 1971 között elsődlegesen a szakminisztériumok és az elnöki tanács, 1971 után elsősorban a minisztertanács és annak tanácsi hivatala végezte a tanácsok irányítási tevékenységét. A kezdetbeli, az egyedi döntésekig menő beavatkozást felváltotta később az általános normák, irányelvek és mintaszabályzatok útján történő szabályozás, amely a korszakot végig kísérte. Ugyanakkor a rendszer koordinálása sokszor informális eszközökkel is történt, amelynek nyomai utólag nem tárhatók fel. A szegedi tanács munkáját azonban az első és a harmadik tanácstörvény időszakában a Csongrád megyei tanács is élénken befolyásolta, mivel a hierarchiában közvetlenül felette állt. Jól példázza ezt a tanácsrendeletek bemutatásának és jóváhagyásának kötelezettsége, valamint az is, hogy a megyei végrehajtó bizottság — a tanácstörvények rendelkezései alapján — kifejezetten utasíthatta és értékelhette a városi végrehajtó bizottság munkáját. 016 A két tanács egymáshoz való viszonyában hasonló az első tanácstörvény idején állt fenn, a harmadik azonban ezt a függelmet nem újította fel (ám a végrehajtó bizottságok hierarchikus jellegét ez nem érintette). A megyei végrehajtó bizottságon keresztül a helyi kérdések megoldásába a felsőbb államigazgatási szervek mindig befolyást gyakorolhattak, így valódi önkormányzatiság a harmadik tanácstörvény időszakában sem alakulhatott ki. (1954 és 1971 között a szegedi tanács közvetlen NET alárendeltségben működött.) A népi demokratikus állam sajátos vonása volt az is, hogy törekedett tanításait és az ideológiai nevelést egészen az egyénig eljuttatni. A mindennapok eseményeinek figyelemmel kísérése és elemzése az állambiztonsági szervek feladatát képezte, s mivel azok hatóságnak minősültek, a megkereséseiket és utasításaikat az érintetteknek kötelező volt teljesíteni. A napi élet szintjén is megjelentek a politikai megbízottak: ott voltak minden tanácsi szervnél és a lakókörnyezetben is. Például a lakóbizottságok és a házmesterek kezdetben nem csupán a lakókörnyezet védelmének és a „szocialista együttélés" szabályainak biztosítását látták el, hanem gyakran jelentéstételi kötelezettséggel is bírtak a különböző állami szervek felé. Ebben nyilvánult meg igazán a rendszer totális jellege: az egyéni autonómia szintjéig próbált hatolni — hol több, hol kevesebb sikerrel. Nem kerülhető meg végezetül a számvetés kérdése. A tanácsrendszer a közigazgatási struktúra és intézményrendszer egyik lehetséges modellje volt a maga erényeivel és hátrányaival együtt, elismerő vagy elvető értékítélet nélkül. Lényeges ezt hangsúlyozni, hiszen minden országnak minden időben szüksége van közigazgatási intézményi hálózatra, amely nélkül a társadalom működésképtelen lenne. A jelenlegi elaprózott önkormányzati struktúránk sem hiba nélkül való, s a tanácsok sem voltak azok — ugyanakkor mindkettő működött/működik és szervezte/szervezi az állampolgárok és közösségeik életét. 616 Pl. 137/1987. Csongrád megyei vb határozat a Szeged Megyei Városi tanács végrehajtó bizottsága munkájának értékeléséről. Közlöny, 1987. december 31. (11-12. szám) 6-8., 4/1988. sz. Csongrád megyei tanácsrendelet a rendkívüli események jelentési rendszeréről és a biztonságot növelő szolgálat szabályairól. Közlöny, 1988. december 31. (11-12. szám) 3-6., 115/1988. sz. Csongrád megyei vb határozat a hatósági munka tapasztalatairól és az állampolgári fegyelem alakulásáról. Közlöny, 1988. december 31. (11-12. szám) 13-15.
