Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

felelően, hol azok figyelmen kívül hagyásával. Bármilyen vélemény és megítélés alakuljon is ki az olvasóban a szovjetekkel összefüggésben, ugyanakkor tény, hogy majd' egy fél évszázadra meghatározták Kelet-Közép-Európa államainak és köztük Magyarországnak a közigazgatási és képviseleti intézményrendszerét. b) Az európai népi demokráciák területi igazgatásának jellemzői A második világháborút követő fél évtizedben a szovjet érdekszférába tartozó közép- és dél-európai államokban a népi demokratikusnak nevezett, ideologikusan „a munkásosztály és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrájának" tekintett államberendezkedés megvalósítása magával hozta a szovjet típusú, munkástanácsi jellegű közigazgatás elterjedését, és a szovjet modell mutatis mutandis történő átvételét. Ekként a „vasfüggöny" keleti oldalán egymáshoz igen hasonló megoldásokat felmutató, a polgári kori nemzeti önkormányzatisággal részben szakító, népképviselet helyett a népfront jellegű tömegszervezetek küldötteinek részvételével működő tanácsrendszer alakult ki.

34 Jugoszlávia

15 A királyságától de facto megfosztott délszláv országban már 1945 augusztusában összeült az alkotmányozó tevékenységet is végző Ideiglenes Népszkupstina, amely Jugoszláviát demokratikus szövetségi államnak deklarálta. A tényleges Alkotmányozó Szkupstina 1945. november 29-én nyílt meg, és de iure is döntött a népköztársasági államforma bevezetéséről. Az első alkotmányt 1946. január 30-án fogadták el, a másodikat 1963. április 7-én, a harmadikat pedig 1974. február 21-én.

36 Az 1974. évi, nyugat-európai mércével tekintve is szokatlanul terjedelmes (406 szakaszból álló) alkotmány a területi közigazgatást az önigazgatás egyik formájának tekintette. Ez megillette a települések, azok egyes részei vagy több összefüggő telepügéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló Szófiában, 1959. évi december hó 14. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről. 34 A korszakról átfogó irodalomként lásd FEJTŐ FERENC: A népi demokráciák története. I—II. kötet. Bp., 1991. 35 Az egyes államok tanácsi vagy tanácsi jellegű szerveinek bemutatásában alfabetikus rendben haladunk. Azonban Jugoszláviát mégis kiemeljük, mivel az ottani területi közigazgatás jellegében különbözött a többi szocialista országétól, ugyanis az önkormányzati-önigazgatási elvet jobban érvényre juttatta, mint a többi európai népi demokratikus állam. Ezt a jelenséget de-etatizmusmk nevezték. 36 KOVÁCS ISTVÁN (szerk.): Az európai népi demokráciák alkotmányai. Bp., 1985. 53., 185-189. Az 1974. évi alkotmány szövegét lásd: 190-314., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 295-299., 332-340. TOLDI FERENC (szerk.): Az európai népi demokratikus országok területi beosztása és tanácsi szervezete. Bp., 1977. 71-100., SZENTÉ: i. m. 126-127., HEKA LÁSZLÓ: Szerbia állam- és jogtörténete. Szeged, 2005. 207-223., TOLDI FERENC: A jugoszláv alkotmánytörténet áttekintése. Állam- és Jogtudomány. 1967. X. kötet. 1. szám 45-78., BARBARA JELAVICH: A Balkán története. 20. század. Bp., 2000. 335-351., DALLOS FERENC: Jegyzetek Jugoszláviáról. Ál 1956. szeptember. (9. szám) 556-565., FONYÓ GYULA: Az igazgatás néhány új vonása Jugoszláviában. Ál 1965. március. (3. szám) 272-276., HORVÁTH ALBERT: A jugoszláv községi szkupstinák működéséről. Ál 1968. szeptember. (9. szám) 827-837.