Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

A szovjetek végrehajtó és rendelkező szervei ezután is a végrehajtó bizottságok voltak, amelyben egy elnök, annak helyettesei, a titkár és a tagok foglaltak helyet. A kisebb községi szovjetekben elegendő volt elnököt, helyettest és titkárt választani a bizottságba. A szovjetek végrehajtó szervei kettős függésben álltak: beszámolni voltak kötelesek mind az őket megválasztó szovjetnek, mind a megfelelő felsőbb szintű szovjet végrehajtó bizottságának (94-101. cikk). Ekként a Szovjetunióban 1950-ben összesen mintegy 83 200 helyi szovjet működött majdnem másfél millió helyi küldöttel.

27 A lakonikus megfogalmazásban két fontosabb elemre hívjuk fel a figyelmet: részint arra, hogy az alkotmány a korábbiaknál differenciáltabban nevezte meg a szovjetek típusait, részint pedig arra, hogy tartalmazta a szovjetek végrehajtó testületeinek kettős függésére vonatkozó szabályokat, amelyek később Kelet-Európa számos országának alkotmányában is szerepeltek. Érdekesség megemlíteni továbbá a dolgozó és az állampolgár kifejezések használatát: az 1936. évi alkotmányban az utóbbit leginkább csak „Az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei" című fejezetben olvashatjuk, míg a dolgozó a szövegben generálisan helyettesítette a polgár vagy állampolgár kifejezést. Ez abból a normatívan is deklarált tételből következett, amely a Szovjetunió egyik jelmondata is volt: „aki nem dolgozik, ne is egyék" (12. cikk). Ugyanakkor — mivel az alkotmány megszövegezésénél ügyeltek a Nyugat-Európában megszokott intézmények és fordulatok helyenkénti átemelésére — az alapvető jogoknál inkább az univerzálisan elfogadott állampolgár szót használták. Ettől volt alkotmányjogilag tetszetősebb az alapjogokat névleg felvonultató „sztálini bazár".

28 Az 7977. évi, utolsó szovjet szövetségi alkotmány

29 az előbbieknél lényegesen fejlettebb szerkezetű és rendszerű volt, s a szovjetek joghelyzetét is részletesebben szabályozta, mint elődei. A 12. fejezetben elvi éllel hangsúlyozta ez az alkotmány is, hogy a népi küldöttek szovjetjei az államhatalmi szervek egységes rendszerét alkották. Ebbe valamennyi hasonló, küldöttekből álló szerv beletartozott: a szövetségi Legfelsőbb Szovjet, a tagköztársaságok legfelsőbb szovjetjei, az autonóm köztársaságok leg27 SZENTÉ ZOLTÁN: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. 1945-2005. Bp., 2006. 135. A korabeli szovjetekről magyar nyelven lásd még: A. A. ASZKEROV: AZ államhatalom helyi szovjet szervei. Ál 1949. május-június. (5-6. szám) 303-311., július-augusztus. (7-8. szám) 442-456., KOVÁCS ISTVÁN: A szovjetek a Szovjetunió politikai alapja. Ál 1950. június-július. (6-7. szám) 436-450., I. TRAJNYIN: A tanácsok - a szocialista forradalom politikai alapja. Ál I. 1950. január. (1. szám) 8-21., II. február. (2. szám) 97-107., III. március. (3. szám) 149-154., IV. április-május. (4-5. szám) 325-330., I. G. MAREJEVA: A helyi szovjet ellenőrzése az igazgatási szervek felett. Ál 1951. szeptember-október. (9-10. szám) 547-556., A. V. LuzsiN: A dolgozók küldöttei városi szovjetjeinek ülésszakai. Ál 1952. szeptember. (9. szám) 487-497., A. V. LUZSIN: A dolgozók küldötteinek városi szovjetjei és a vb. tevékenységével kapcsolatos alapvető módszerek. Ál 1955. november. (11. szám) 675-680., J. A. TYIHOMIROV: A helyi államhatalmi szervek további fejlődésének néhány kérdése a Szovjetunióban. Ál 1960. augusztus. (8. szám) 581594., TAKÁCS IMRE: Á szovjetek egyetemes jellegéről. Ál 1967. december. (12. szám) 1057-1072., ALBRECHT LÁSZLÓ: A szovjetek szervezete és működése. Ál 1972. február. (2. szám) 117-130., Törvény a szovjet képviselők és tanácstagok jogállásáról. Ál 1973. március. (3. szám) 259-266., Az OSzSzSzK törvénye a dolgozók küldötteinek városi, városi kerületi szovjetjeiről. Ál 1973. június. (6. szám) 544-561., Az OSzSzSzK törvénye a dolgozók küldötteinek járási szovjetjéről. Ál 1973. június. (6. szám) 562-565., ÁRVAY ÁRPÁD: A Szovjetunió Kommunista Pártja vezető szerepének érvényesülése a szovjetek tevékenységében. Ál 1974. április. (4. szám) 310-319. 28 HENRYKISSINGER: Diplomácia. Bp., é. n. 311-312. 29 A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmánya. (1977. október 7.) In: KOVÁCS: A Szovjetunió... i. m. 231-282., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 202-203.