Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

ságok választásának előkészítésében és megtartásában úgy, hogy a népfront javaslattevő, kezdeményező jogosítványai érvényesüljenek — valójában 1971-ig kizárólag a népfront jóváhagyott jelöltjei indulhattak a választásokon —, továbbá közösen munkálkodtak a tanácstagi tevékenység színvonalának emelésén, benne a tagok képzésének és továbbképzésének, valamint a tanácstagi beszámolóknak és a választókerületi gyűléseknek a megszervezésén. Fejleszteni kívánták a tanácsi bizottságok és a népfront társadalmi munkabizottságai közti kapcsolatot, a tanácskozási központok működését, a lakó- és utcabizottságok eredményes tevékenységét, az államigazgatási feladatok ellátását és a tanácsi hatósági munka hatékonyságát. Emelni szándékozták a jogpropaganda színvonalát, fokozni a lakosság jogismeretét, valamint szervezni a tömegkapcsolatokat erősítő társadalmi kezdeményezéseket.

468 Kiemelt fontosságúnak tekintette a megállapodás a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában és a várospolitika kidolgozásában való együttműködést; ennek érdekében közösen szervezték a középtávú és az éves gazdasági tervek időarányos teljesítését, a népfront e körben a társadalmi mozgalmak és a munkaverseny támogatását, valamint a munkahelyi kollektívák és a szocialista brigádok mozgósítását végezte, továbbá a peremterületek jobb ellátásának gyorsabb megvalósítását segítette. Ezek mellett az együttműködés kiterjedt az élet- és szociális körülmények javítására, a tudományos kutató és más értelmiségi kapacitás jobb kihasználására, ezen belül a munkásművelődés és az ifjúság szocialista nevelésének biztosítására, úgyszintén az ifjúságpolitikai célok megvalósulására, a fiatal házasok lakáskörülményeinek javítására, valamint a dolgozó nők és családanyák megbecsülésének fokozására is.

469 Kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az együttműködő felek az oktatás és a kultúra szintje emelésének, az e célokat szolgáló intézményi beruházásoknak, a tankötelezettség érvényre juttatatásának, a munkásképzésnek, az oktatási intézmények és a családok kapcsolata erősítésének, a helyes szülői nevelési szemlélet formálásának, a felnőttoktatás különböző módjainak, továbbá a szocialista hazafiságra és az internacionalizmusra nevelő akcióknak, a nemzeti múlt és a „szocialista haza" megismerésére irányuló közösségi törekvéseknek, a helytörténeti kutatások és a honismereti mozgalmak felkarolásának,

470 az olvasási kultúra emelésének, valamint a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére irányuló kezdeményezéseknek és a sportlétesítmények lakossági igénybevételének. Szerepelt még az együttműködési területek között a fokozottabb környezet- és természetvédelem, a lakott területek tisztaságának biztosítása, a városszépítő mozgalmak szervezése (pl. Tiszta virágos Szegedért mozgalom), valamint a humánusabb és esztétikusabb emberi környezet kialakítása is, különösen a lakótelepeken.

471 A kooperáció módszeréül megállapodtak a felek abban, hogy a testületek munkaterveinek előkészítése során a tanács és a népfront szegedi bizottsága kölcsönösen 468 18/1978. sz. tanácsi határozat a tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról a várospolitikában. Közlöny, 1978. június 30. (3. szám) 22-23. 469 Uo. 24-25. 470 JUHÁSZ RÓBERT: A honismereti-helytörténeti mozgalom és tanácsi vonatkozásai. Ál 1973. február. (2. szám) 166-174. 471 18/1978. sz. tanácsi határozat, i. m. 26-27.