Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

felhasználja egymás javaslatait, és a jóváhagyott munkaterveket egymás rendelkezésé­re bocsátják. A testületek ülésein kölcsönös képviseleti jogot biztosítottak egymás kül­dötteinek. Lényegesnek tartották, hogy megfelelő viszony alakuljon ki a tanácsi szak­igazgatási szervek és a népfront társadalmi bizottságai között is. Minden olyan határo­zatról, állásfoglalásról, mely a közös érdekű feladatok megoldásával volt kapcsolatos, kölcsönösen tájékoztatták egymást. 472 A tanács és a népfront bizottsága a megállapodásban foglaltak megvalósítását idő­ről időre értékelte is, az ismertetett dokumentumban foglaltak végrehajtását például az 1980. évben. Összességében a leglényegesebb kapcsolódási pont a tanács és a népfront között az utóbbi közjogivá szélesülő jogosultságai útján alakult ki, midőn — különösen a tanácsrendszer első két évtizedében — a népfrontot hivatalosan a tanácsok tömegbá­zisának tekintették, amelyet a választások alkalmával hatáskörébe utalt jelölési tevé­kenység is markánsan jelzett. A harmadik tanácstörvény ezt a „tömegmozgalmi alap" koncepciót már nem hangsúlyozta ugyan, de lényegében fenntartotta azzal a módosí­tással, hogy a tanácsi választásokon elvben nem népfrontjelöltek is indulhattak. Ekként végül is a Hazafias Népfront és elődje, a Magyar Függetlenségi Népfront az állampárt (MDP, majd MSZMP) egyfajta társadalmasított alteregójaként funkcionált annak lát­szatát keltve, hogy a választások Magyarországon sem teljesen egypártiak. b) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) A KISZ sajátos módon kapcsolódik Szeged történetéhez: annak 1957. március 21-i megalakulását követően első titkára Komócsin Zoltán lett, aki korábban politikai pályafutását Szegeden kezdte 1944 és 1948 között, s több rokona tevékenykedett ké­sőbb is a szegedi tanácsok intézményeiben (pl. idősebb és ifjabb Komócsin Mihály). 473 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az ifjúság egységes politikai-társadal­mi szervezete volt, amelyet az úttörőcsapatokba tömörült gyermekek és vezetők tö­megszervezete, a Magyar Úttörők Szövetsége egészített ki. 474 A KISZ jogosultsággal bírt az ifjúságot az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt képviselni, az ifjúság munkakörülményeinek, művelődésének és sportolásának to­vábbfejlesztését, szociális helyzetének javítását kezdeményezni, az ifjúság érdekeit és törvényes jogait védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen fellépni, továbbá az ifjúsá­got érintő rendelkezések és intézkedések esetén a jogszabályokban meghatározott 472 Uo. 27-28., lásd még NAGY ERNŐ: A tanács és a népfrontszervek együttműködéséről. Ál 1960. ja­nuár. (1. szám) 20-29., NAGY ERNŐ: A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése. Ál 1965. május. (5. szám) 398-410., CSALÓTZKY GYÖRGY: A tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködésének néhány jellemző vonása. Ál 1972. április. (4. szám) 347-355., MOLNÁR GÉZA: Á Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének fejlődése. Ál 1978. december. (12. szám) 1057-1069., HAZAFI JÓZSEF: A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése. Ál 1979. március. (3. szám) 208-288. 473 A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, 1987. 221-222., VÉGH OSZKÁR: Osztályharc Magyarországon. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1978. 141-144. 474 Fejezetek a magyar úttörőmozgalom történetéből. Szerk. Záhonyi Ede. Ságvári Könyvszerkesztő­ség, 1981. 141-153.

Next

/
Thumbnails
Contents