Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

Bodrog megyék teljes területe, Bihar megye nagyobb része újra Magyarországhoz tartozott. A magyar közigazgatás megszervezése összenőtt a régi megyehatárok szerinti megyék visszaállításával, az 1918 előtti törvényhatósági jogú városok elismerésével. Beregszász, Nagyvárad, Zombor visszakapta megyeszékhelyi rangját, ami együtt járt Mátészalka, Berettyóújfalu és Baja funkcióvesztésével. Nagykároly esetében megmaradt az 1926-ban történt román döntés érvényessége: Szatmárnémetiből a megyeszékhelyet nem vitték vissza. Az országhatár nem változott Arad, Temes és Torontál megyék irányában. A volt Temesi Bánság nagyobb része Romániáé maradt, Torontál délnyugati kétharmadából és Temes déli részéből viszont egy német katonai igazgatás alá helyezett bázist alakítottak s azt 1944 októberéig fenn is tartották. A magyar impérium néhány esztendejében a visszacsatolt megyék kiemelt arányban kaptak állami beruházásokat, központi tervezés szerint. A világháború éveiben — német mintákat követve — a hadigazdaság és a területfejlesztés összekapcsolása került előtérbe, egyes ágazatokban kiegyenlítő következményekkel. 8. ábra. Az 1941-1944 közötti országhatárok és a megyék az Alföldön • ! Jelmagyarázat: 1. Magyarország határai 1941-ben, 2. A német katonai irányítás alá vont bánáti terület határa, 3. Az 1918-ig érvényes (magyar területen visszaállított) megyehatárok, 4. Megyeszékhelyek