Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

6. ábra. Az Alföld vármegyéi és városi törvényhatóságai 1876-1918 • 3 . ® 4 O 5 Jelmagyarázat: I. A/ alföldi és a/ Alföldre nagyobbrészt benyúló megyek határa (nagytiji határ). 2. Az egyes megyék határai. 3. Megyeszékhely város. 4. Megyeszékhely törvényhatósági joggal felruházott (thj.) varos. 5 Thj. város megyeszékheh -funkció nélkül A centralizáció és a decentralizáció körül forgó politikai küzdelmek résztvevői hol racionalizálásról, hol korszerűsítésről, hol szakszerűségről, hol olcsóbb igazgatásról beszéltek. Kevésbé mondták ki a területi érdekek ütközését a kormányzati érdekekkel, s egyáltalán nem tárták fel a közérdek mezébe bújtatott egyéni vagy csoportszándékokat, az erősen részrehajló lokális törekvések várható hasznát. A kiegyezés utáni képviseleti rendszert szabályozó törvények minden „szinten" (országgyűlés, megyei törvényhatóság, helyi képviselő-testület) biztosították a körülhatárolt rétegek választójogát, de gondoskodtak arról is, hogy az önkormányzatok esetében ne a szavazatok döntsenek el mindent. A vármegyékre szűkítve a jellemzést: A megyék lakosságát képviselő törvényhatósági bizottság tagjainak egyik felét az ún. virilis rendszer alapján már eleve nem választották, hanem a legtöbb adót fizetőkből automatikusan