Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

íróasztal melletti szempontokat, de távol állt a tökéletestől. A későbbiek szempontjából említést érdemlő eleme, hogy megyeszékhelyeket tett át (Szatmárét Nagykárolyból Szatmárnémetibe, Csongrádét Szegvárról Szegedre), székhelynek jelölte ki Szolnokot és Kecskemétet, továbbá Debrecent, s megszüntette Makó székhely voltát. 4. ábra. A Bach-korszakban kialakított kerületi és megyebeosztás az Alföldön 4 • 6 Jelmagyarázat: 1. A szerb Vajdaság és a Temesi Bánság határa, 2. Erdély határa, 3. Kormánykerületek határai, 4. Megyék határai, 5. Kerületi székhelyek, 6. Megyeszékhelyek A birodalom katonai vereségei következtében 1860 őszén az Októberi Diploma visszaállította az alkotmányosságot Magyarországon. A vármegyék az 1848-as törvények alapján igen rövid idő alatt a újraszervezték magukat, helyreállítva az eredeti határaikat és funkciók nagyobb részét (köztük a törvénykezést is). Bécs részbeni megerősödése után 1861 őszén visszatértek a centrális irányításhoz, de már „megszelídített", a magyar vármegyei formákat sem mellőző megoldással. Az átmenet (a provizórium) néhány éve után felerősödött a kiegyezés előkészítése. A politikai megalapozás során a bécsi udvar elfogadta a magyar nemesség reformkori és újabb generációjára támaszkodó vármegyékben rejlő biztosítékokat. Annak tudatában, hogy az alföldi megyékben a negyvennyolcas ellenzékiség megmarad. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezéssel létrehozott dualista államszervezetben már az első években felmerült a közigazgatási szervezet, s azzal együtt a megyébe -