Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

tette volna. Működési szabályzata előírta minden tanya helyszíni szemléjét. 1931 végével szüntette meg a 93.706/1931. F. M. sz. rendelet.

25 Az 1920-1930-as évtizedek hosszadalmas, de eredményt nem termő vitái zajlottak Szentetornya további sorsa, leginkább felosztásának mikéntje körül. Az érdekek és az ötletek valóságos kavalkádjáról beszélhetünk. A nagy területű községet már az egyesüléskor két „kerületre" osztották. Az I. kerületet a volt Pusztaszentetornya jelentette, ahol a községháza és a községi jegyző is elhelyezkedett, a II. kerületet pedig a kiépült volt Szabadszentetornya, ahol csak a segédjegyző működött. A falu lakossága állandó hátrányokat szenvedett el a megosztott apparátus, s főként a pusztára telepített községházához kötődő hatáskörök miatt. 1921-ben a lakosság nyomására a szentetornyai képviselő-testület úgy döntött, hogy a faluban (azaz a II. kerületben) külön és önálló községházát kell építeni, önálló hatáskörű jegyzői állást, egy második segédjegyzői és egy adószedő esküdd állást kell szervezni.

26 1922-ben a jegyző és a segédjegyző munkába léptek, s a községben életbe lépett az „A" és a „B" anyakönyvi kerület, azaz a területileg megosztott anyakönyvezés is.

27 A II. kerületi községházán 1922-1926 között a csendőrőrs számára is helyet adtak (Bérleti díj fejében).

28 A szentetornyai lakosság az 1922-es „átrendezéssel" sem lehetett megelégedve, különösen a magasabb községi adó miatt. Ezt jelzi több kezdeményezés, amelyek hivatalos támogatást nem kaptak. Krajnik György szentetornyai római katolikus plébános 1921 elején Szabadszentetornya és Gyopárhalma egyesítésével kívánt önálló községet alakítani. Miután csupa szegény lakosa lenne, nem tudná magát fenntartani — szólt a képviselő-testület határozata.

29 Győri József és társai az Eötvös-majorban akartak 250 kat. holdat kérni falutelepítés céljára. Ezt méginkább ellenezte a testület, az elszakadástól tartva.

30 Szabó András és társai kisbirtokosok a volt pusztaszentetornyai terület minden adó- és más ügyét az I. kerületi községházához kívánták visszatelepíteni 1923-1924-ben beadott kérelmükben. Elutasították őket, hiszen az adóügyi jegyzőt lakással együtt át kellett volna költöztetni a II. kerületből.

31 Szentetornya zavaros és költséges viszonyainak tisztázásához az 1924. évi 4. törvénycikk (a községek pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról) és a végrehajtására kiadott 177.300/1924. B. M. sz. körrendelet adott átmeneti lökést. A körrendelet szerint a belügyminiszternek jogában állott az összeépült vagy egészen közel fekvő községek egyesítése, egyes községi határrészek átcsatolása s megszüntethette a „közigazgatás követelményeit ki nem elégítő községi alakulatokat." E jogszabály alapján 1925 és 1935 között 192 község szűnt meg, illetve egyesült az országban.

32 25 GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ: Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara másfél évtizedes munkájáról (1922-1937). Kecskemét, 1937. 122-126. 26 BML Szentetornya képv.-test. jkv. 12/1918, 21, 46, 47/1921. 27 BML Uo. 14, 46/1922. 28 BML Uo. 10/1922, 29, 91/1926. 29 BML Uo. 50/1921. 30 BML Uo. 24/1923. 31 BML Uo. 74/1923. Későbbi hasonló: 54/1925. 32 ALSÓ LÁSZLÓ: A községek szervezeti beosztásának rendezése. — Közigazgatásunk racionalizálásának eredményei. Szerk. Fluck András-Mártonffy Károly. Bp., 1936. 68-69.