Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

Békés megye alispánja ennek alapján bocsátotta ki 13.169/1924. sz. leiratát Szentetornya felosztásának tervezetével. A szentetornyai képviselő-testület 29:2 arányban a község fennmaradása mellett foglalt állást. Hivatkozott a község ősi voltára, s arra, hogy az érintett lakosság közigazgatási és kulturális ellátása a feloszlatással sem lenne jobb. Szentetornya az állami egyenesadók mindössze egynegyedét jelentő községi pótadóval el tudja látni a feladatát — hangsúlyozta a határozat.

33 Orosháza képviselő-testülete „kívánatosnak, szükségesnek és célszerűnek" tartotta Szentetornya feloszlatását, mert igazgatása költséges és nehézkes, a község lakosságának gazdasági és kulturális kiszolgálására nem képes. Szabadszentetornya szinte összenőtt már Orosházával, de szegény nép lakja, elegendő adóalapja a fejlődéshez sohasem lesz. A nagy és fejlődő Orosháza képes a terhek átvételére és a jobb ellátás biztosítására. Az orosházi képviselők azt sem rejtették véka alá, hogy 12-15 ezer kat. holdnyi határ átcsatolására is számítanak.

34 Nagyszénásnak és különösen Gádorosnak szintén voltak területátcsatolási tervei. Ezt követően az érdekharcok átmenetileg csendesültek, s 1932-től erősödtek fel újra. Közben két kezdeményezés érdemel említést: 1927-ben K. Horváth Mihály és társai a két Szentetornya szétválasztásáért folyamodtak. Pusztaszentetornya nagyközséggé alakítását kérve egyidejűleg. 1933-ban utasította el őket a megye.

35 Az addig nem jelentős irányt Székács József nagybirtokos és hét társa képviselte, akik kb. 2700 kat. holdnyi birtokterülettel Nagyszénáshoz akartak csatlakozni. Akciójukat a Pusztaszentetornya visszaállítására törekvők is szerették volna maguk mellé állítani. Szentetornya képviselő-testülete szerint a terület közigazgatási ellátása jó volt, másfelől 12 ezer pengő adóalap kiesését nem akarták elviselni.

36 A Nagyatádi-földreform során 63 házhelyet a Nagyszénás belterületéhez közeli szentetornyai határrészen kaptak meg a szénásiak. E területnek a jogos átcsatolását Nagyszénás község kérte Szentetornyától, sikertelenül.

37 A felosztás körüli vita 1932-től ismét magasabb szintig eljutott szakasza az 1924ben és 1927-ben befutott vélemények feletti miniszteri döntés hiánya következtében bontakozott ki. 1932 tavaszán a megye főispánja közölte Orosházával, hogy négyezer vagy 8600 kat. hold átcsatolásáról lehet szó. Az orosházi képviselő-testület csak 8600 kat. holdat akart elfogadni, mert kiszámította, hogy 50 százalékos községi pótadó mellett ez esetben már haszon származik az átvételből.

38 A vármegye kisgyűlése 1933 tavaszán a gordiuszi csomót az alábbiak szerint próbálta átvágni: Szentetornya 15 966 kat. holdnyi területéből 7499 kat. holdon maradjon meg Szentetornya, 2602 kat. hold kerüljön Gádoroshoz, 48 kat. hold Nagyszénáshoz (az OFB-házhelyek), 5717 kat. hold pedig Orosházához. Szentetornya képviselő-testülete ezzel szemben a kettéosztást BML Szentetornya képv.-test. jkv. 86/1924. BML Orosháza képv.-test. jkv. 221/1924. BML Orosháza város polgármesterének ir. 10.566/1947. alapszámhoz csatolt előiratok. BML Szentetornya képv.-test. jkv. 28/1928. BML Uo. 29/1928. BML Orosháza képv.-test. jkv. 109/1932.