Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

földéhség méretei csökkentek ugyan, de ereje változatlan volt. Csongrád városában 1478 agrárproletár igényelt haszonbérletet, s ismét csak 303-nak jutott. Az útkeresés új tartalmát mutatja, hogy a 303-ból 226 már szövetkezeti táblás művelésre vállalkozott.

34 Az előhaszonbérletek keretében igénybe vett földekre (a három viharsarki megyében 45 ezer kat. holdra) több mint 22 ezer jogosult jelentkezett, s majdnem 10 ezer földhöz is jutott ezen az úton.

35 A magyar népi demokrácia a Viharsarokban különösen súlyos történelmi örökséget kapott az ellenforradalmi rendszertől. Ennek felszámolásában a földreform radikális végigvitele volt az első nagy lépés. Az agrár-túlnépesedés, a termelési struktúra elmaradottsága, de a tájegység általános gazdasági fejletlensége miatt is régóta feszítő gondokat csak az ország átfogó fejlődését biztosító program teljesítése oldhatta volna meg — a lemaradás arányait tekintve — nem rövid idő alatt. „A földreform csak megindított egy folyamatot, csak kimozdította a holtpontról a magyar életet" — írta Veres Péter 1948-ban.

36 Tegyük ehhez Erdei Ferenc más irányú értékelését: a földreform „döntő jelentősége az, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének az alapjává vált".

37 A Viharsarok példája mindkét szempontból tanulságos. Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944-1962) Szerk. Balogh Sándor és Pölöskei Ferenc. Bp., 1979. 111-120. 34 CSML Szentesi Fióklevéltára. Csongrád m. alispáni külön kezelt iratok: 1948. október 20-i jelentés. 35 DONÁTH FERENC: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1947. Bp., 1969. 388-389. 36 VERES PÉTER: A paraszti jövendő. Bp., 1948. 37 ERDEI FERENC: A földreform történelmi jelentősége. In: A földreform történelmi jelentősége. Szerk. Lázár Vilmos. Bp., 1972. 18.