Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

Pénzváltó Bank érdekeltsége volt a békéscsabai hasonló nevű intézet, az Orosházi Takarékpénztár és a Szarvasi Hitelbank. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel állt „érdekközösségben" a Békés megyei Takarékpénztár Egyesület, amelynek 12 fiókja volt a mai megyeterületen. Az iparral és a kereskedelem legerősebb ágaival (gabona- és állatkereskedelem) való bonyolult összefonódás külön tanulmányt igényelne. A Magyar Nemzeti Banknak Békéscsabán fiókja, Gyulán, Orosházán és Szarvason mellékhelye volt. (KALLÓS J. 1930, 1943.) A fővárosi tőkés csoportok kezében tartott megyebeli pénzforgalom központja Békéscsaba volt, annyira, hogy a megyei összforgalom 60-70%-a a városban működő intézeteken, fiókokon futott át. A háború idején bevezetett szoros gazdasági ellenőrzés, korlátozott értékesítés és hatósági elosztás idején a bankok zöme fontos és jövedelmező szerepet kapott. Az urbanizáció helyzete. A Horthy-korszakot az ipari városok jelentős arányú fejlődése és a mezőgazdasági — főképpen alföldi — városok lemaradása, súlyos tempóvesztése jellemzi. Az eddigiekből több szempontból is kitűnt, hogy területünkön Békéscsaba jelentett ez alól kivételt, Orosháza igen mérsékelten haladt csupán előre, Gyula esetében pedig visszaesésről beszélhetünk vonzáskörzetének levágása miatt. A megváltozott országterületen Békéscsaba fontossága megnőtt, hazánk első 15 városa közé került, bár csak 1918-ban sikerült megkapnia a városi jogállást. A húszas évek konjunkturális fellendülésének tükre, hogy a világgazdasági válság előtt Békéscsaba vasúti személyforgalma Szegedét, Győrét, Szombathelyét is felülmúlta. (48. táblázat.) (M. Stat. Évk. 1929, 1938.) 48. táblázat A személyszállító vonatokra felszálló utasok száma 1928 és 1938 között Békés megye három városában Város Menetjegyet váltott MÁV utasok száma 1928 1929 1937 1938 Békéscsaba 956 042 899 906 618 834 668 568 Orosháza 565 112 554 433 365 207 400 334 Gyula 251 690 245 662 158 363 161 688 A két háború közötti lakóházépítésben, meg a középületek szaporodásának haladásában szintén a tőkés gazdaság változó helyzete mutatkozott meg. A konjunkturális esztendőkben épült lakóházak száma (Békéscsaba 1927: 482, 1928: 447) jóval magasabb volt a harmincas évekénél. (Békés megyében együtt 1938: 320, 1939: 365, 1942: 369.) A háború első felében a megyét ért súlyos belvízkár után és az ún. ONCSA-akcióban épült mintegy 700 lakóház. A legtöbb új középületet Békéscsabán emelték (MÁV pályaudvar 1933, posta stb.) Mindemellett városaink arculata keveset változott. A megye egész területén együttesen sem volt száz emeletes lakóépület 1930-ban. A lakóház-állomány adatai (49. táblázat) arra mutatnak, hogy 1910-1930 között is elsősorban a vályog-, ill. vertfalú épületek gyarapodtak, a Nagyatádi-földreform során kapott parcellákon. (M. Stat. Közi. új sor. 96. k. 370-375; 1949. évi népszáml. 5. k.)