Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

49. táblázat A Békés megyei lakóépület-állomány főbb adatai 1930-ban és 1949-ben 1930 1949 szám szerint szám szerint %-ban Lakóház összesen 72 143 ~85 431* Falazat szerint: Lakóház kő v. tégla 3 481 7 065 6Lakóház vályog, sár kő v. tégla alapon 10 979 21 297 18,2 Lakóház teljesen vályog v. sár 57 450 88 295 75,7 Tetőzet szerint: Pala, cserép, bádog 52 295 103 434 88,6 Nád v. zsúp 19 042 12 882 11Zsindely v. deszka 806 205 0,2 Vízvezetékkel ellátott lakóház 1 218 1 271 Villannyal ellátott lakóház 10 845 27 689 23,7 Lakószobák száma összesen 120 151 128 400** Lakószobák közül földpadlójú 80 085 109 303 63,6 Lakószobák közül deszka v. fapadlójú 38 734 19 717 36,4 * Az 1950 előtti megyeterületre vonatkozó s az előbbivel összevethető adat. A mai megyeterületen 1949-ben 116 731 lakóház volt. ** Az 1950 előtti Békés megye adatai. A mai megyeterületen 1949-ben 169 770 lakószobát írtak össze. A közművesítés csak jelentéktelen arányokban javult. Az áramszolgáltatás a húszas évek végére minden nagyobb községben megindult, szaporodott az artézi kutak száma is. A vízvezeték-építés nagyon lemaradt, ami történt, szűk körű magánkezdeményezés volt (pl. orosházi kúttársaságok). Komoly haladásról egyedül a közutak építésénél beszélhetünk. 1929-ben 521 km kiépített közút volt Békés megyében; a területre és a lélekszámra vetített arányban csak két megye állt nálunk rosszabbul. 1942-ig 810 km-re nőtt a kiépített közutak hossza, s Békés megye elérte az átlagos ellátottságot ebben a tekintetben. (M. Stat. Évk. 1929, 1942.) A megyei rangsor első harmadában helyezkedett el Békés 1938-ban a benzinfogyasztásban és a 3. helyen állt a rádiókészülékek arányában a lakosság számához mérten. (M. Stat. Évk. 1938.) A városrendezésben az önkormányzatok állandó pénztelensége miatt kevés előrelépés történt. A korszerű elvek szerint készült 1937. évi városépítési és -rendezési törvény alapján a háború idejére elkészült Békéscsaba, Gyula és Orosháza terve, a végrehajtás azonban alig indult el. A többszöri házhelyosztások révén településeink kiterjedése nagyot nőtt, de a kezdetleges közművesítést sem tudták biztosítani. A húszas években a nagyobb helységekben elkülönülő proletár-telepek alakultak ki, gyakran távoli fekvésű, vizes területeken.