Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
békéscsabai és orosházi törekvések. (Szegedi Ker. és Ipk. jel. 1935, 1940.) Számottevő hűtőház csak Békéscsabán volt 1928-tól. Az élelmiszeripar két új ágazatát képviselte a megyében az 1935 óta működő gyulai tejporgyár (1938-ban 82, 1943-ban 98 munkással), továbbá a békéscsabai Réthy-félc vegyészeti laboratórium és gyógycukorkagyár (1938: 56, 1942: 147 alkalmazott), a közismert pemetefűcukorkával. 60 Az 1920 utáni Magyarország leggyorsabban fejlődő iparága a textilipar volt. Az osztrák és a cseh textilgyárak versenyétől megszabadult hazai textiliparnak, kötszövőiparnak megyénk lett az egyik vidéki bázisa. (Szegedi Ker. és Ipk. jel. 1924.) Békéscsabán az 1911 óta működő Hubertus Kötött és Szövöttárugyár (átlagban 500 alkalmazottal dolgozott a két háború között) után a húszas évek elején három új üzemet létesített a magántőke: A volt Selyemfonodából alakult Merkúr szövődét 1920-ban (eleinte 150-180, később — a harmincas évek végén — 230-240 dolgozóval), ugyanakkor a Rokka Kötszövőgyárat, amely a kezdeti 280-330 főről 1938-4l-ig több mint ötszáz főre emelte a létszámot, továbbá az 1914-ben alapított és 2-300 személyt foglalkoztató Excelsior Harisnyagyárat. A nagyobb üzemek mellett a harmincas évek második felében tíz-tizenkét manufaktúra szintű szövőműhely, szőnyegszövő is működött Békéscsabán. A szőnyegipar új iparágként lendült fel Magyarországon. A csabai üzemek között az 1926 óta fennálló Weisz-féle szőnyegszövő volt a legnagyobb, a háborús években már 70-80 állandó alkalmazottal. 40-60 fővel további két szőnyegműhely is dolgozott a városban. 61 (SZEKERES B. 1970. 198-203.) A szőnyegipar jelentős telephelye lett a megyében Békésszentandrás is, ahol 1924-ben és 1931-ben alakult egy-egy kisüzem, együttesen 100-120 nőt alkalmazva. A textilipar másik két bázisa a megyében Gyula és Mezőberény. Gyulán az 1900 óta fennálló gyár 300-450 alkalmazottra bővítette a létszámát. Mezőberényben két jelentős kisüzem alakult ki: Az Alföldi Szövőgyár (1920-tól) és a Schön és Társa Szövőgyár, a századforduló utáni műhely kifejlődésével. Az elsőként említett üzem maximális létszáma közel 220 fő, a másodiké mintegy 180 fő volt. (DÜTSCH Zs.-JAKAB M. 1970.) A textiliparhoz kapcsolódóan kell megemlítenünk a mezőhegyesi kendergyárat (1930-ban 105 munkás) és az 1921-ben alapított sarkadi kendergyárat. A két háború között jelentek meg megyénkben a bőr- és ruházati iparhoz tartozó és kisüzem-számba menő népesebb műhelyek. A korábbi alapítású Gyulai Hitel- és Bőranyagbeszerző Szövetkezet a háborús években szezonban 130-140 alkalmazottal dolgozott. 1933-ban két kisebb cipőgyár jött létre Békéscsabán: az „Adria" mintegy 100 és a „Viktória" 20-30 munkással. Említést érdemel a csabai Martincsek-féle szűcsüzem, amely a háború idején az 1938-as létszám négyszeresét (átlag 60 főt) foglalkoztatta. 62 BML uo. BML uo. BML uo.
