Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

Az iparfejlődés. Megyeterületünk ipartörténetében a Horthy-korszak negyedszázada sem hozott minőségi változást. Az ipar alapvetően kézműipari jellege számottevően módosult, főként a békéscsabai gyári és manufaktúra szintű üzemek szaporodásával, bővülésével. A lakosságot ellátó, alapjában véve szolgáltató jellegű kisipari ágazatok továbbra is megmaradtak, egyes ágazatok a polgárosultabb igények növekedésével erősödni is tudtak. Az ország gazdasági életének nagy hullámzásai, főképpen az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása, a kereslet változásai miatt alapvetően és közvetlenül érintették az ipar minden területét. A húszas évek derekán és a harmincas esztendők közepétől fogva az iparosodás számottevő haladást mutatott föl, először a kézműiparban, a válság után pedig inkább a manufakturális és a gyáriparban. A két háború között a megye iparból élő népessége az össznépességen belül azonban mindössze 3 százalékkal nőtt. (1920: 14,7%, 1930: 16,8%, 1941: 17,8%) E növekedés pontosan akkora arányú volt, mint az 1910-1920 közötti, számban pedig közel 17 ezer főt jelentett. Az ipar területi elhelyezkedésében Békéscsaba központi szerepének erősödése, Gyula és Orosháza változatlan helyzete mutatkozott meg. (46. táblázat.) (M. Stat. Közi. új sor. 71. és 86. k., M. Stat. Zsebkönyv 1947.) 46. táblázat Az ipari népesség (keresők és eltartottak együtt) száma és aránya Békés megye főbb településein 1920-ban és 1930-ban 1920 1930 Helység szám össznépesség szám össznépesség szám százalékában szám százalékában Békés megye 45 571 14,7 55 760 16,8 Békéscsaba 9 520 20,4 12 867 26,0 Orosháza 6 117 25,4 6 097 24,5 Gyula 6 155 24,7 6 726 26,6 Szarvas 3 484 13,8 3 626 14,2 Békés 3 189 11,3 4 213 14,6 Mezőberény 1 968 14,6 2 260 15,7 Gyoma 1 893 15,9 2 178 17,8 Szeghalom 1 044 11,0 1 352 13,1 Sarkad 1 469 13,7 2 345 19,2 Dévaványa 1 412 10,6 1 624 11,1 Battonya 1 669 12,2 1 856 14,5 Mezőhegyes 1 432 19,1 1 615 19,3 Elek 1 310 17,3 1 442 17,0 Az iparból élők közel fele (1920: 47,8%, 1930: 46%) Békéscsabán, Gyulán és Orosházán tömörült. Az 1910. évi 49%-hoz viszonyítva e városok centrális szerepe a foglalkoztatottak, ill. eltartottak számában csökkent, csak az ipar szervezettségében nőtt, abban is csak a harmincas évek második felétől. (47. táblázat.) Ez a megyebeli városfejlődés gyengeségét is kifejezi.