Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

42. táblázat A 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó állatállomány Békés megyében 1928-1942 (db) 1945 előtti megyeterület Mai megyeterület 1928 1935 1938 1935 1942 szarvasmarha 8,8 9,0 8,5 9,9 12,1 ló 8,5 8,1 7,7 8,1 9,3 sertés 24,6 42,6 23,5 bizonytalan juh 10,1 9,5 10,5 9,6 13,1 Helység Szarvasmarha Ló Sertés Juh Helység 1935 1942 1935 1942 1935 1942 1935 1942 Békéscsaba 11,6 17,4 10,1 12,0 57,4 63,5 1,2 2,4 Orosháza 12,6 15,4 11,4 12,6 77,5 64,3 3,0 2,4 Gyula 9,9 14,3 9,0 10,9 47,3 43,7 3,9 5,4 Szarvas 8,1 13,0 8,9 10,5 33,5 38,6 8,0 25,2 Békés 7,8 12,4 8,8 10,0 48,2 34,5 8,2 8,0 Mezőberény 10,6 15,7 10,9 11,6 52,8 46,3 2,4 4,5 Gyoma 6,5 7,9 7,4 7,5 33,1 28,8 15,4 10,0 Battonya 11,3 13,3 10,5 10,8 75,4 57,1 1,9 1,4 Sarkad 12,3 14,3 7,0 7,2 59,4 44,8 0,6 3,6 Dévaványa 6,1 6,5 5,4 5,2 24,1 20,9 14,6 16,5 A Békés megyei állatlétszám arányai 1935-ben a szarvasmarhák tekintetében a száz kat. holdra számított országos átlag 60%-a körül, lóban és sertésben mintegy 1820 százalékkal az átlag fölött mozogtak. Területünk szarvasmarha-tartásának gyengeségét mutatja, hogy legjobb marhatenyésztő mezővárosaink sem érték el az országos átlagot. (1935: 14,6 db/100 kat. hold.) 43. táblázat Az állatállomány birtokkategóriák szerinti megoszlása százalékban Békés megyében (1935) Szarvasmarha Ló Sertés Juh földtelenek és 5 kat. hold alattiak 13,6 10,5 31,6 2,9 kisparasztok 7,8 14,9 9,1 1,5 középparasztok 38,2 54,6 30,3 11,7 gazdagparasztok 12,3 11,1 7,2 15,0 közép- és nagybirtokosok 28,0 8,8 21,8 68,8 A parasztgazdaságok vezető szerepe — a juhtartást kivéve — a két világháború között még egyértelműbbé és társadalmilag is körülhatárolhatóbbá vált az állatte-