Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

kedo kezdeményezés volt az 1929-1932 között fennálló „Mezőberény és Vidéke Kísérleti Körzet", amelyet a Műegyetem agrárvegyészeti tanszéke segítségével szerveztek meg. Módosabb parasztokból álló tagjai csekély díj ellenében talajvizsgálatot, szikjavítási és műtrágyázási szaktanácsokat kaptak. (KÖTELES L. 1973. 331.) Területünk agrárkultúrájának fellendítésében kiemelkedő szerepet játszottak az Orosházán (1923-tól), Békéscsabán (1922-től) és Szarvason (1917-től) működő, kiváló tanárokkal, tangazdaságokkal rendelkező mezőgazdasági középiskolák. A közép- és gazdagparaszti gazdálkodás korszerűsítése érdekében fontos feladatot láttak el a sokfelé szervezett ezüstkalászos, ill. aranykalászos téli gazdatanfolyamok, a harmincas évek végétől. Az állattenyésztés. Az üzemstatisztikai felmérések szerint a harmincas években a tiszántúli parasztgazdaságokban az össznyershozam átlag 30-40%-a az állattenyésztésből származott. (SARKADI KESZTYŰS L. 1938b, 1941.) Ez az arány Békés megye egészét is jellemezte, de nem tarthatjuk érvényesnek a fejlettebb állattartást űző parasztgazdaságokból álló megyerészekre. Az ún. amerikai utas (farmtípusú) agrárfejlődés fontos elemei — ahogy 1914 előtt is — az intenzív állattenyésztés egyes ágazataiban, főként a sertés- és baromfitenyésztésben ragadhatok meg. (SZUHAY M. 1962. 313314.) Míg a megye szántóföldi termelését a két háború között a stagnálás, ill. a mérsékelt korszerűsödési törekvések jellemezték, az állattenyésztésben folyamatos számbeli csökkenésről és csak kis arányú minőségi javulásról beszélhetünk. A visszaesést csak a világválságot követő fellendülés és a második világháború első felében mutatkozó mezőgazdasági konjunktúra fordította meg kisebb mértékben. (41. és 42. táblázat.) (M. Stat. Évk. 1923-1925, 1928, 1933, 1938; M. Stat. Közi. új sor. 112. k.; Mg. Stat. Adatgyűjt. 1870-1970. Állatteny.) 41. táblázat Állatlétszám Békés megyében 1925-1942 között (db) Az 1945 előtti megyeterületen A mai megyeterületen 1925 1928 1933 1935 1933 1935 1942 szarvasmarha 54 307 52 060 48 762 53 017 49 947 85 968 107 722 ló 49 348 49 752 47 150 47 883 45 291 71 593 80 472 sertés 135 657 144 630 104 673 150 485 148 049 nincs biztos adat juh 72 421 59 363 42 250 55 755 61 805 83 270 116 269