Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

39. táblázat A főbb termények termésátlagai Békés megyében a parasztbirtokokon és a nagybirtokokon 1929-1938 között (q/kat. hold) 20 kat. holdon aluli 20-100 kat. hold közötti 1000 kat. holdon felüli 1929 1933 1938 1929 1933 1938 1929 1933 1938 búza 7,5 9,4 9,4 7,8 9,2 9,3 8,8 11,6 13,0 árpa 7,6 10,6 9.4 8,5 10,3 9,7 9,1 12,1 11,7 zab 7,3 8,5 6.2 8,0 7,8 7,0 9,9 11,2 9,9 szemestengeri 8,6 12,1 15,2 8,9 10,9 15,1 10,7 12,8 17,1 cukorrépa 92,9 139,0 127,4 93,6 137,3 125,0 156,7 148,8 140,6 A megyei átlagokon belül nem tudjuk kimutatni a jelentős területi eltéréseket. A főterményeket számításba véve a komplex vizsgálat (A SZÁNTÓFÖLDI... 1942.) a II. világháború előtti években Dél-Békés megye és Kelet-Csanád átlagait és termelési színvonalát az országos átlag fölöttinek minősítette. A megye középső része az országos átlag körüli, a szeghalmi járás pedig az országos átlag alatti arányokat mutatta. A jóval kisebb országterületen a korábbiakhoz képest megnőtt Békés megye szerepe a búza-, a kukorica- és a cukorrépa-termesztésben. (40. táblázat.) (M. Stat. Évk. 1925, 1929, 1933, 1938.) 40. táblázat Békés megye főterményeinek részesedése az ország össztermésének százalékában 1925-1938 között Év Búza Szemes tengeri Cukorrépa 1925 " 7,6 8,0 7,4 1929 8,2 7,0 10,6 1933 8,0 9,9 9,5 1938 7,8 8,8 9,3 Az 1929. és 1938. évi termésmennyiséget alapul véve Békés megye búzában a 23., árpában a 3-4., kukoricában a 2., cukorrépában az 1-3. helyen álló mennyiséget produkálta az akkori 25 megye között, s leginkább Szolnok és Pest megyékkel mérhető össze. A bemutatott termésátlagok is jelzik, hogy a két világháború között keveset haladt előre területünkön a hagyományosan termesztett kalászosok és kapások agrotechnikája. Ez leginkább a talajerő-visszapótlás és a gépesítés tényein mérhető le. 1927. és 1933. évi adatok szerint (M. Stat. Évk. 1928; M. Stat. Közi. új sor. 112. k.) a szántóterület 20-21 százalékát trágyázták évente. A műtrágyahasználat még a nagy- és középbirtokon is kis arányú volt, a parasztgazdaságokban pedig csak elvétve történt. (1927-ben a parasztbirtokokon mindössze 6 ezer holdat műtrágyáztak.) 1928-ban mindössze 14,2 kg műtrágyát használtak fel megyénkben kat. holdanként, nagyjából harmadát a dunántúli átlagnak.