Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

fakturális ipar megtelepedése mellett a szolgáltató jellegű kisipari ágazatok további prosperálása jellemzi. Egyes iparágakban a gyáripar tömegtermékei szinte teljesen kiszorították a kisipari termékeket. Az ipar továbbra sem vált uralkodóvá területünk gazdasági életében, bár szerepe nagyot nőtt. A helyi iparvonzó és iparfejlesztő tényezők sorában a korábbi korszakoknál leírt okok mellett a századfordulóra végleg kiépített vasút- és úthálózatnak, az egyre nagyobb tömegben piacra kerülő agrártermékeknek s a nagyszámú olcsó munkaerőnek is lényeges szerep jutott. Megyénket sem kerülte el a korszakot jellemző alapítási, „gründolási" láz, megnőtt a tőkés vállalkozói merészség. 1890-ben Békés megye lakosságának mindössze 15,7%-a élt ipari, kereskedelmi, közlekedési, hitelszolgálati tevékenységből. (Nagyvárad már ekkor 57,2%-nál, Arad 51,9%-nál tartott, az országos átlag 17,7% volt.) 1900-tól kezdve ismerjük a kifejezett ipari népesség külön számát és az össznépességen belüli arányát is. Ez Békés megyében 39 654 főt és 10,5%-ot tett ki 1900-ban, 1910-ben pedig 47 981 főt és 11,7%-ot jelentett. (BECSEI J. 1969. 47.) Az iparból élők zöme változatlanul a mezővárosokban tömörült, egyedül Mezőhegyes jelentett kivételt. (24. táblázat.) (M. Stat. Közi. új sor. 2. és 48. k.) A megye önálló iparűzőinek száma 1874 és 1910 között 3,6-szeresére nőtt (2204-ről 8159-re). 24. táblázat Az ipari népesség száma és aránya (keresők és eltartottak együtt) Békés megye főbb településein 1900-ban és 1910-ben Helység 1900 1910 Helység szám % szám % Békéscsaba 5828 15,5 8522 20,0 Gyula 5728 25,5 6424 26,9 Orosháza 4487 20,9 5240 23,6 Szarvas 3525 13,6 3464 13,4 Békés 2933 11,5 2830 10,6 Mezőberény 1765 13,6 1906 14,3 Gyoma 1374 11,9 1438 12,0 Szeghalom 922 9,9 1142 12,1 Battonya 1238 9,6 1312 10,1 Elek 1161 14,1 1200 16,5 Dévaványa 1093 8,5 1318 9,8 Sarkad 936 10,7 1162 12,1 Mezőhegyes 1164 15,8 1402 17,6 Az ipar általános fejletlenségét, gyenge koncentráltságát mutatja, hogy még 1910ben is a megye ipari kereső népességének hatvan százaléka önálló kisiparos volt. A szakmunkások és a segédmunkások száma mindössze 6828 főt, a tanoncoké 3054 főt tett ki. A megye önálló iparosainak 37 %-a s az ipari munkások és tanoncok 61 %-a Békéscsabán, Gyulán és Orosházán élt. A mai értelemben vett üzemi munkásságról — a sok széttagolt kis műhely, az idényüzemek, a szakképzettek kis aránya és az erős ag-