Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

20% fölé. Az adatok a II. József török háborúi idején súlyosabbá vált, s attól fogva csak romló életviszonyok, a fokozódó közterhek következtében mutatkozó általános elszegényedési tendenciáról, s azzal együtt a jobbágy rétegek vagyoni különbségeinek viszonylag gyors elmélyüléséről vallanak. A legeltető juhászat a megye középső és északi részében hosszabb időre stabilizálódott. A megyei átlagszámok mögött rejlő területi fejlődésbeli különbségeket a fontosabb mezővárosok tényszámaival jelezhetjük. (2. táblázat.) 2. táblázat A jobbágyi tulajdonban levő állatok számának alakulása Békés megye öt mezővárosában 1793-1847 között (növendékállatok nélkül) Szarvasmarha (db) Ló (db) Juh (db) A megyében összesen 1793/94 1847/48 1793/94 1847/48 1793/94 1847/48 A megyében összesen 42116 15619 20131 28513 49674 69932 Békésen 3188 1716 1599 1683 2853 5895 Csabán 7774 2973 2921 3866 4785 10570 A két Gyulán 3430 1387 1314 2261 3135 4120 Orosházán 2006 782 932 1337 2890 2276 Szarvason 4945 1917 2310 2127 8655 10260 A felsoroltakon kívül 1847-ben Mezőberény magas lóállománya (2400 db), Endrőd és Gyoma juhászata (6995, ill. 4612 db) emelkedett ki. A művelésbe fogott földterület arányának növekedése igen gyors volt. Mária Terézia urbáriumának bevezetésétől a szabadságharcig öt és félszeresével nőtt a szántóföld kiterjedése, főleg a kezdeti lecsapolásokkal, vízrendezésekkel művelhetővé tett rétekkel és természetesen a legelők rovására. (KARÁCSONYI J. 1896. I. 438.; IMPLOM J. 1971. 78.) 3. táblázat A szántóföld területi növekedése Békés megyében 1715 és 1847 között Év A szántóföld kiterjedése kat. holdban hektárban 1715 219 126 1720 11647 6725 1773 43447 24981 1847 179223 102952 Az 1840-es évek elején a művelési ágak szerinti területi megoszlásban ugyanakkor még a legelő állt az első helyen Békésben és Csanádban is. (BENDA GY. 1973. 116.) A szántóföld gyarapodása Békés megyében is csak részben járt együtt a jobbágyi földéhség kielégítésével. A XIX. század elejétől fokozatosan kibontakozó — egyfelől a jobbágyok robotmunkájára, másfelől részesmunkára épített — uradalmi majorsági