Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
gazdálkodás mellett a föld jelentős részét a vagyonosabb telkesgazdáknak adták bérbe a nagybirtokosok. Az újabb jobbágytelkek kialakítása elől viszont elzárkóztak. Békés megye jobbágy telkeinek együttes száma 1772 és 1847 között 899-ről 3806-ra nőtt ugyan (SZABÓ F. 1964. 13.), de a növekedés nagyobb része még a XVIII. századra esik. 1847 körül a jobbágyok kezén levő és az uradalmi-nemesi szántóföld aránya 100:128 volt a megyében a parasztság javára. A jobbágytelken ülő nemesség alig ötezer kat. hold szántót használt. A paraszti bérletben levő uradalmi föld ugyancsak 1847-ben megközelítette a 22 ezer kat. holdat. 7 A fejlettebb majorságok jó része az erőteljes gabonatermesztés mellett az 1820-as évektől fogva komoly hasznot húzott a juhtartásból, a gyapjúeladásból s általában a legeltető állattartásból. Wodianer Sámuel pesti nagykereskedő, aki a gyomai Stockhammer-uradalmat bérelte, 1837-ben a tízezer kat. hold körüli majorságban 3300 szarvasmarhát, 10 000 juhot, 2000 sertést és 1500 lovat tartott. (FÉNYES E. 1839. IV. 15.) A birkatenyésztésben a tízezer holdon felüli körösladányi Wenckheim-uradalom volt a megye legjobbja: 1839-ben 18 300 juha volt. Emellett 150 tehénből álló külön „svajcerájban" vajtermeléssel foglalkozott, megfelelő takarmánytermelésre alapozva. Telivér lótenyésztést is folytatott. Évi összbevételének nagyobb felét az állattartásból, mintegy 40%-át a juhászaiból nyerte. 8 A kor színvonalán álló állattenyésztés folyt még többek között a geszti és a kígyósi uradalmi ménesben, a sarkadi gulyában, s országosan példamutató a mezőhegyesi ménesbirtokon. 4. táblázat Békés és Csanád megyék termőföldjének művelési ágak szerinti megoszlása az 1840-es évek elején (százalékban) Békés megye Csanád megye szántó 34,5 34,3 szőlő 1,2 1,5 rét 12,8 25,4* kert 1,6 1,4 legelő 43,5 37,4 erdő 6,4 * Csanád megye rétségeinek túlnyomó része a megye ma nem Békéshez tartozó nyugati felében feküdt. A tőkebefektetést kívánó korszerűbb termelést érthetően a nagybirtokok szorgalmazták, bár közöttük is nagy különbségek adódtak. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a megyében folyó agrártermelés mennyiségben döntő részét a jobbágy gazdaságok adták. Ugyanakkor nagy különbség volt az árutermelés arányában: a parasztgazdaságok esetében az önellátásra termelés volt az első, az uradalmaknál pedig az értéke7 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. 2707/1847, 2963/1847. Békés vm. cs. kir. főnöke ir. 1986/1850. 8 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. 1139/1839.
