Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

csanádi és aradi puszták sora, legjellemzőbb időszaka a XVIII. század második fele volt. (HANZÓL. 1959. 22-24.; SZENTKLÁRAY J. 1892. 125.; BOHDANECZKY E. 1940. 43-45.; IMPLOM J. 1971. 180-183.) Jól példázza ezt, hogy 1769-ben Csanád megye ma Békéshez tartozó részén 49 — nagyobbrészt örmény — pusztabérlő és albérlő összesen közel 13 ezer szarvasmarhát (1846 „tavalyi" ökröt, 10 351 „idei" ökröt, 747 gulyabeli marhát) és 230 ménesbeli lovat tartott.

4 A tinókat nyilván másutt vásárolták és gyarapodás-hizlalás végett hozták legelni a csanádi pusztákra. Miután az árendális szerződések ezt általában kategorikusan rögzítették, a kincstári pusztákon a telepes községek megjelenéséig számottevő földművelést a bérlők nem folytathattak. Az 1700as évek utolsó negyedétől fogva már e puszták egy részét is a legelőbérletre szoruló községek árendálták: Tótkomlós pl. a kaszaperi, Orosháza a király hegy esi, majd a kovácsházi, bánhegyesi, földvári, Csaba az apácai, medgyesi pusztát.

5 A külterjes állattartás lehetőségeit először a népesség növekedésével párhuzamosan eke alá kerülő földek gyarapodása, a legelők összeszorulása korlátozta. A XVIII. század végétől — jórészt a napóleoni háborúk nyomán kialakult gabonakonjunktúra, a piacra termelés lassú kibontakozása következtében — két évtized leforgása alatt alapvetően módosult az állattartás szerepe. A szemtermelés kiterjesztése miatt az uradalmak és a jobbágygazdaságok egyaránt a legelők nagyobb részének feltörésére, a szénagazdálkodás (rétek kaszálása) kiterjesztésére kényszerültek. Az 1810-es évektől már a szántóföldi termelés lett a fontosabb, a meghatározó ágazat Békés megye mezőgazdaságában. Ennek tükre a szarvasmarhák és sertések számának és arányának rohamos csökkenése (7. táblázat), másfelől pedig a művelés alá került földterület ugrásszerű növekedése. (3. táblázat.)

6 1. táblázat Az egy parasztcsaládra jutó átlagos állatállomány Békés megyében 1746-1849 között (növendékállatok nélkül) Adózási év Családok száma Szarvasmarha Ló Sertés Juh összesen (db) (db) (db) (db) 1746/47 3483 3,6 1,6 1,7 3,4 1793/94 11131 3,8 1,8 0,7 4,5 1824/25 16743 1,0 1,5 0,2 2,9 1847/48 15355 1,0 1,8 0,3 4,6 1849/50 19209 0,9 1,5 0,6 3,6 A lovak számának alakulása nem tükrözi a század első negyedében már meglevő tanyás gazdálkodás, a földművelés igaerő-igényét (szántás, nyomtatás, fuvarozás stb.). A szarvasmarhák számában nőtt az igavonó ökrök részaránya, a századvégi 19%-ról 4 Csongrád Megyei Levéltár (ezután: CSML) Csanád vm. nemesi közgy. ir. 198/1769. 5 CSML Csanád vm. nemesi közgy. ir. 1777. nov. 20-i kgy., 263/1811, 778/1842. 6 Békés Megyei Levéltár (ezután: BML) Feud. összeírások 54. sz., Békés vm. nemesi közgy. ir. 1049/1793, 62/1825, 2963/1847. Békés vm. cs. kir. főnöke ir. 1986/1850. Az egykori adóösszeírások adatai—a jelentős mértékű eltitkolás miatt — közismerten pontatlanok, de a tendenciákat egyértelműen mutatják. A népesség egy része és az állatállomány kisebb hányada mindig kimaradt az összeírásból.