Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008)

A VÁSÁRHELYI NÁHIJE

fia Pál, Bojtos Miklós, fia Petör, fia István, fia Gergel, Szapus Andriás, testvére János, Enyedin* Máté, fia Miklós, Turcsin Máté koldus, Váradi Petör, fia Andriás, Liszai Petör, Ferenc, Jakab, fia Mihál, Ferenc Bálind, fia Lukács, Dóci* Mihál, László Pál, Somogyi Lukács, fia István, fia Bálind, Tót Jakab, fia Demetör, Tegöz

10 Mihál, Kis Dámján, Csős Benedik, fia Gergel, Borbás Petör cigány, fia Balázs, fia Gáspár, Krista Jákob. A családok száma: 106. A jövedelem a dzsizje-adóval és [az alább] nevezett pusztákkal együtt: 53134 kapuk száma 100, dzsizjével 11100 búzatized 1110 kile 15540 kevert tized 1300 kile 10400 tűzifa- és szénaadó 5000 káposzta- és kendertized 320 vörös- és fokhagymatized 350 bosztán-kertadó 200 juhadó 1500 sertésadó 1950 méhkastized 520 malomadó 3 kerék után 150 lenmagtized 42 esetleges bírságpénz, menyasszonyadó piaci és vásári vám, hagyaték, eltűntek és hordóadó 4052 vagyona és kóbor állat bevételéből 2000 1. Szentös város azonos a mai Szentes várossal. 2. Sáp puszta Szentes és Szegvár között fekszik, ld. Magyarország földrajzinév-tára Csongrád megye térképén. 3. A szerbhorvát „humka" szó jelentése: határhant, határdomb, határhalom, bucka. Ugyanezt jelenti az „uyuk" török szó, melyet a „földhányás halom" kifejezéssel adtunk vissza (ld. Redhouse, Turkish end English Lexicon, Constantinople, 1921. 276.). 4. Az 1570. évi dzsizje-adóösszeírásban: Nagy Berecke. 5. Az 1578. évi szandzsák-összeírásban: Salló Petör. 6. Uo.: Baracki András. 7. Uo.: Bertalan kovács fia már így szerepel „Kovács kalmár". 8. Az 1570. évi dzsizje-adó és az 1578. évi szandzsák-összeírásban: Szekerös Anburus, fia Anburus. 9. Ugyanazokban: Török Sebestyán. 10. Az 1570. évi dzsizje-adóösszeírásban: Tegez Mihál. A tímár-defter szerint Szentes szultáni hász-birtok volt. 74. SZENMIHÁLHÁZ, BÓDOGASSZONHÁZ, SZENTILONA, SZENTLŐRINCHÁZ és GYÖRGYÖSHÁZ puszta 1 1. Ez a bejegyzés valójában befejezetlenül maradt, de az 1578. évi szandzsák-összeírásból kiegészíthető azzal a rövid, de lényeges résszel, hogy a felsorolt puszták „a nevezett város lakosainak birtokában vannak". A nyilvántartásba vett puszták közül ismereteink szerint azonosítható Szenmihálháza, mely Szentes város K-i határában feküdt (ld. a 75.000-es térképen: Szt. Mihály), Szentilona puszta Szentes DNy-i határában (a 75.000-es térképen: Szt. Ilona hát) és Szentlőrincház azaz Szentlőrincháza a város D-i határában őrizte meg emlékét a Lőrinc halom dűlőnév (ld. a 75.000-es térképen.). Szentes határában lehetett Bódogasszonyház és Györgyösház puszta is, de fekvésük lokalizálására nincs adatunk. E puszták jövedelmét, mint azt fentebb említették Szentes város jövedelmével együtt vették nyilvántartásba. 75. KORHAN puszta, a nevezett [Szentes] város lakosai kezén.

1 1. Korhán azaz Korhány puszta Szentestől kissé távolabb D-re, Mártély É-i szomszédságában feküdt. Jövedelmét ugyancsak Szentes városéval együtt tüntették fel.