Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

pedig a királyi tábla bíráinak együttes megesketése, valamint a főügyész és helyettese (Párvy Iván és Battlay Imre) eskütétele történt meg.

313 Mindezek eszközlése után az elnök megragadó szónoki képességgel, higgadtan és magasztosán beszédet mondott, melyben a nap jelentőségét fejtegette, külön kiemelvén azt, hogy a decentralizáció egyben az országos közvélemény követelménye is lévén, méltán feltehető, hogy az egyes táblák működése az igazságszolgáltatás érdekében áldásos lesz. Kassa városának áldozatkészségét is megemlítette. „Bizalommal tekintek a jövőbe! — mondotta végezetül. — Erős hitem, hogy feladatai magaslatán álló testületünk a másodbíróságok között méltó helyet fog kivívni magának!" E felszólalás után Bernáth Elemér üdvözölte az elnököt, kiemelve Oberschallnak a magyar törvénykezés terén szerzett elévülhetetlen érdemeit. A tábla tagjainak nevében kijelentette, hogy követni fogják őt mint lelkes vezérüket, egyszersmind ajánlotta magukat a jóakaratába. Párvy főügyész is szólásra emelkedvén hangsúlyozta: kivált a büntető igazságszolgáltatás terén a kívánt eredmény három tényező harmóniájától függ: „a jó bírói kar, s a védelem és vádközegek közötti jó egyetértéstől". Ezt az egyetértést a maga részéről a legbensőbben óhajtotta. Ezek után megválasztották a fegyelmi bíróságot: rendes tag lett Valkovszky Elek, Zachár Gyula, Oroszy Géza és Raisz Andor, póttag pedig Fekete Ödön, Harmos Gábor, Taug Emil és Dualszky Gyula. Három rendes ítélkező tanácsot hoztak létre: jelesül egy úrbéri, váltó, kereskedelmi, csőd- és bányaügyekben eljáró tanácsot, valamint egy büntető és egy polgári osztályt. Legvégül a tisztelgések következtek, amelyek fél tizenkettőkor értek véget.

314 A Schalk-házban tartott díszebéd délután két órakor kezdődött. A jeles rendezvényen először — a harmadik fogásnál — Darvas Imre főispán tartott pohárköszöntőt, amelyben az uralkodóházat éltette. Münster Tivadar polgármester a királyi tábla tagjait köszöntötte, Hammersberg vármegyei főjegyző pedig Abaúj-Torna közönségének üdvözletét tolmácsolta. Pécshy Aurél törvényszéki elnök és Aranyossy László ügyvédi kamarai elnök szintén a tábla bíráit méltatta, szavaikat és kívánságaikat pedig Bernáth Elemér viszonozta. Oberschall Adolf elnök a főispánhoz és a polgármesterhez szólt ünnepélyesen a város közigazgatásának szerencsés helyzetét is megemlítve. A lakoma közel este fél hatig tartott.

315 A kassai ítélőtábla május 11-én, hétfőn kezdte meg tényleges ítélkező tevékenységét, összesen 85 ügyet kiszignálva. A teljes személyzete ekkor 39 tagot számlált.

316 Természetesen az ellenzék itt sem mulasztotta el hangoztatni a reformok sorrendje miatti rosszallását: ünneprontó vészmadárként az esetleges árnyoldalakra: az adminisztratív teendők szaporodására, a bírói szaktanácsok hiányára és a jogegység felbomlására kívánták felhívni a figyelmet, s követelték a szóbeliség és a közvetlenség behozatalát az első fokú bíróságoknál is.

317 Próbálkoztak ugyan, de a város örömét aligha befolyásolhatták. Inkább a jogakadémiájuk miatt kellett volna aggódniuk: a KSZ 1891. május 6. (54. szám) 2. p. KSZ 1891. május 6. (54. szám) 2. p., FK 1891. május 9. (36. szám) 3. p. KSZ 1891. május 6. (54. szám) 2. p. KSZ 1891. május 10. (55. szám) 2. p. FK 1891. május 9. (36. szám) 1. p.