Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
Kassán azonban ez idő tájt már a tábla végleges helyéről is tanakodtak. A város szívében, a főutcán szándékozták elhelyezni, ahol egyébként több „ronda" ház is állt, s ezek csak a város elcsúfítására voltak alkalmasak. Ilyen volt például az úgynevezett átszállítóház a Fő utca nyugati oldalán, amelyet akkoriban raktárként használtak. Többek ezt javasolták átalakítani, vagy a hozzá tartozó nagy telket a tábla céljaira felhasználni. Félhivatalosan szóba jött még a Forgáts utca nyugat felé eső végén lévő telek a Külsétányon. Megint mások szerint a Maléter-házat kellett volna örök áron megvásárolni. Végül is azonban nem jutottak döntésre, de azt felvetették, hogy egyúttal egy új színházat és egy húscsarnokot is emelni kellene. 309 Oberschall április 17-én búcsúzott el Marosvásárhelytől, majd néhány nappal később végleg Kassára érkezett. Követte őt Párvy Iván főügyész, szintén királyi biztos is. A tábla berendezési tárgyait egy Fodor nevű budapesti szállítótól közben átvették, a még hiányzó egyéb dolgokat pedig megrendelték. 310 Közeledvén a megnyitás napja, a törvényhatóság, az ügyvédi kamara és a helybéli törvényszék bankettet kezdett szervezni, amely helyéül a Schalk-ház dísztermét választották. Egy teríték 5 ft 50 kr-ba került. 311 1891. május 5-én boldogan köszöntötték és ünnepelték a táblát: „most már ott díszeleg azon a szép malom-utczai házon a felirat: 'M. kir. ítélő Tábla'; s azóta hogy kifüggesztették ezt a kis feliratos táblát, valahányszor arra megyünk, mindég dobog a szívünk a büszkeségtől, s nap-nap után mindég elolvassuk azt a kis feliratot" — írta a Kassai Szemle lelkes tudósítója. Beszámolt arról is, hogy a szobákban és a termekben sötét faragott bútorok álltak, az asztalokon bronz írókészlet és gyertyatartók ékeskedtek, a falakon pedig az uralkodó olajnyomatú mellképe volt látható. A tanácstermekben hosszú zöld asztalok pirossal bevonva, az elnöki előfogadó teremben pedig bíborbársony pamlagok és székek kínálták kényelmüket. 312 Maga az ünnepség a Mihály kápolnában végzett isteni szolgálattal vette kezdetét, amelyen a szent misét Szabad Ferenc nagy prépost és püspöki helynök celebrálta, intonálva a kezdetén a Veni Sancte Spiritust. Megható volt, ahogy a mise végeztével „megfordulva az oltártól, lelkesen fejtegette a bírói hatalomnak az isteni akarat és törvényeknek e földön való teljesítésök körül foganatosuló jelentékeny nagy szerepét." Majd megáldotta a bírákat a szentháromság nevében. Az ünnepélyes megnyitó rendhagyóan nem a tábla egyik nagytermében, hanem a vármegyeház dísztermében folytatódott. Onnan Kriszt János tanácselnök, Párvy Iván főügyész, Fekete Ödön és Simon Géza táblai bírák vonultak el, hogy az elnököt felkérjék a teremben történő megjelenésre. Oberschall Adolfot éljenzéssel köszöntötték az egybegyűltek. Az alakuló ülés első pontjaként az elnök ünnepélyesen hivatalos esküt tett, majd a tanácselnökök (Kriszt János és Bernáth Elemér) következtek, ezután 309 KSZ 1891. április 19. (47. szám) 1. p. 310 KSZ 1891. április 19. (47. szám) 2. p., május 1. (52. szám) 2. p. 311 FK 1891. április 25. (32. szám) 2. p., május 2. (34. szám) 2. p., KSZ 1891. május 3. (53. szám) 2.p. 312 KSZ 1891. május 6. (54. szám) 1-2. p.
