Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
2. 1891 januárjában azon hírek érkeztek Kassára, hogy oda Oberschall Adolf addigi marosvásárhelyi ítélőtáblai elnököt nevezik ki elnöknek. Ez az értesülés helytállónak is bizonyult. Oberschall 1839-ben született Rózsahegyen, Liptó vármegyében. 1870-ben a pesti királyi táblán lett pótbíró, 1872-ben rendes bíró. 1877-ben a Semmítőszékhez került mint berendelt előadó, 1885-ben pedig kúriai bíróvá nevezték ki. Egy évvel később, 1886-ban vette át az erdélyi tábla elnökségét Marosvásárhelyen. 303 Kinevezése után először 1891. február 8-án tett látogatást Kassán mint az előmunkálatokkal megbízott királyi biztos. 304 Február 4-én azután közölték a helyi sajtóban a további kinevezéseket is. Tanácselnöki megbízatást Kriszt János budapesti ítélőtáblai tanácselnök és Bernáth Elemér budapesti ítélőtáblai bíró nyert. A főügyész Párvy Iván szintén fővárosi ítélőtábla bíró lett. Bírákul az uralkodó Fekete Ödön, Simon Géza, Harmos Gábor, Bök János, Podhorányi Gyula, Pitroff Rezső, Zachár Gyula, Hánrich József és Rósa Kálmán budapesti királyi táblai bírákat, valamint Taug Emil aranyosmaróthi, Rökk Gyula székesfehérvári, Horánszky Adolf nyitrai, Dualszky Gyula rózsahegyi, Oroszi Géza sátoraljaújhelyi, Raisz Andor kassai és Jancsó György pestvidéki törvényszéki bírákat nevezte ki. Az irodatiszti állást Ladányi József budapesti irodatiszt tölthette be. írnoknak egyelőre Gönczy Sámuel budapesti járuinokot bízták meg. Fogalmazókul Horváth Bódog és Olsavszki Lajos fogalmazók választattak ki. Azonban Járossy Károlyt, a kassai törvényszékjeles bíráját nem városába, hanem Nagyváradra osztották be. 305 Oberschall Adolf március elején az uralkodónál járt audiencián, majd Kassára utazott, ahol március 7-én Darvas Imre főispán díszlakomát rendezett a tiszteletére. 306 Közben intézkedtek az ítélőtábla székházának berendezési költségeiről is, amelyre 19 ezer forintot hagyott jóvá a miniszter. A bútorokat a fővárosból rendelték, s kényelmesnek, valósággal „lukszuriózusnak" találták őket. Az egyetlen szépséghiba csak az volt, hogy nem kassai mesterek készítették azokat. A szükséges „anyagszereket" és könyveket azonban már helybéli kereskedők szállították: az irodaszereket Varga Bertalan, a könyveket Mildner Ferenc cége szerezte be. 307 Áprilisban közismertté váltak az újabb kinevezések is: Hornyai Ödön, Ambró Gyula és Sponer Gyula albírákat tanácsjegyzői szolgálatra Kassára osztották be, Laub Rezső pedig az irodaigazgató tisztét tölthette be. További bírákul Kolos Gyula sátoraljaújhelyi, Valkovszky Elek trencséni törvényszéki bírákat és Balásovics József nyitrai ügyvédet nevezték ki. A főügyészhelyettes Battlay Imre kalocsai ügyész lett. Sajnálkozva vették tudomásul a kassaiak, hogy Gichey Gyula törvényszéki tarájukat ellenben Debrecenbe helyezték. 308 303 FK 1891. január 8. (1. szám) 2. p., január 10. (3. szám) 4. p., KSZ 1891. január 25. (11. szám) 2. P304 KSZ 1891. február 11. (18. szám) 2. p., február 6. (16. szám) 2. p. 305 FK 1891. február 4. (10. szám) 2. p., február 7. (11. szám) 2. p., KSZ 1891. február 4. (15. szám) 2. p. 306 FK 1891. március 11. (20. szám) 2. p., KSZ 1891. március 8. (29. szám) 2. p. 307 FK 1891. február 25. ( 17. szám) 2. p., KSZ 1891. április 3. (40. szám) 2. p., április 8. (42. szám) 2-3. p. 308 FK 1891. április 15. (29. szám) 2. p., április 22. (31. szám) 2. p., április 29. (33. szám) 2. p.
