Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

ra, Rohrer Miklós Nogáll Károly püspökre, Goda Béla országgyűlési képviselő Baross Gáborra és Zoltán Elek tanácselnök a győri ügyvédi karra.

285 Az ünnep elcsendesedtével május 13-án már arról adtak hírt a lapok, hogy tárgyal a tábla, s meghozta első határozatait. Kellett is neki, hiszen 1709 ügydarabot volt kénytelen hamar feldolgozni; ez egy-egy bíróra átlag száztíz ügyet rótt.

286 Az ítélőtábla székházának munkálatait május 23-án fejezte be Schlichter Lajos kivitelező, s május 26-án tőle a város az ingatlant át is vette. A 73 helyiségbe június első napjaiban költözhetett be a személyzet. A tábla részére pedig június 10-én vette át Erdély Sándor a palotát Győr városától.

287 3. § KASSA 1. Kassa városa is izgalommal tekinthetett az 1890. év elé, ugyanis 1889 decemberében oly hírek szivárogtak ki a kormányzattól, mi szerint az ő neve is szóba került a lehetséges ítélőtáblai székhelyek között.

288 A tábláért a közvélemény mindent hajlandó volt megadni: mondták is, hogy „Kassa gavallér város". Igaz, a költségek viselésének az ottani polgárság sem örült, de némi iróniával úgy fogalmaztak: „Később talán ingyen kosztot és kvártélyt is fog kérni a miniszter a kir. tábla hivatalnokai részére? Azt is megadjuk!" Különösen indokolt volt áldozatot vállalni, mivel Eperjes is lépésekre szánta el magát egy, a kebelében felállítandó királyi tábla ügyében.

289 A részletek megvitatása érdekében 1890. január 20-án rendkívüli közgyűlést tartottak Münster Tivadar polgármester elnökletével, amelyen Kassa is határozott felajánlása felől. Mivel korábban már óvatosan „puhatolóztak", így Éder Ödön bizottsági tag beszámolt az igazságügy-miniszternél előzőleg „teljhatalommal járt" városi küldöttség eljárásáról, és indítványozta a következő határozat elfogadását: e szerint készek a táblát ideiglenesen bérbe vett helyiségekben elhelyezni, és a teljes berendezés költségeit viselni. A város fizetné a lakbért, és majdan viselné a bérház előbbeni állapotába való visszahelyezésének költségeit is. Valamint kész a működés megkezdésétől számított tíz éven belül a minisztérium tervei szerint egy állandó székházat emelni, amely csak igazságügyi célokra lenne fordítható. E végből a város felajánl egy ingyen telket az állam számára a beruházás megvalósítására.

290 A javaslat vitája kimerítő volt: hozzászóltak Mártonfy Márton, Deil Jenő, Halmos József és Schwarz Vince törvényhatósági bizottsági tagok, valamint Timkó József, aki kiegészítésként indítványozta felvenni a végső döntésbe, hogy Abaúj-Torna vármegyét is hívják fel a költségekhez való hozzájárulásra. (A vármegye március 4-én napirendjére is tűzte a kérdést.) A GYK 1891. május 7. (37. szám) 3-4. p. GYK 1891. május 13. (39. szám) 6. p. GYK 1891. május 24. (42. szám) 6. p., május 28. (43. szám) 5. p., június 11. (47. szám) 5. p. KSZ 1890. január 18. (6. szám) 3. p. FK 1890. január 22. (7. szám) 2., 4. p. FK 1890. január 25. (8. szám) 3. p., KSZ 1890. január 22. (7. szám) 3. p., február 26. (17. szám)