Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - II. FEJEZET: AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE

II. FEJEZET AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK SZERVEZÉSE 1. § AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK MEGSZERVEZÉSE ORSZÁGOSAN 1890. március l-jén a budapesti királyi ítélőtábla még negyvenéves jubileumát ülte meg Vajkay Károly elnök vezetésével, azonban erre az ünnepségre már a jövő decentralizációjának árnyéka vetült. A bírák ugyanakkor tettre készek voltak, hangoztatták, hogy „ha az újjászervezés ideje elérkezik, mindannyian hazafias odaadással fogják meghoznia a justiczia szent ügyének az áldozatot".

126 Igaz, a decentralizációnak voltak kritikusai: bírálták az országgyűlésen kívül is, mondván: „az igazságügyi kormány feladata lett volna egy egységes bírósági szervezeti törvényt előterjeszteni, melynek a kir. táblák decentralizációja csak egy részét képezné. Úgy, amint a tervezet most van, annak mint önálló igazságügyi reformnak jogosultsága nincs."

127 Kifogásolták kezdetben a leendő táblák számát is, egyesek kevesellték, mások sokallották azt, valamint a politikai elvű elosztásra figyelmeztettek. Az új perrendtartások hiányát is többen felrótták a kormányzatnak.

128 A királyi táblák szétosztásának mégis lett létjogosultsága. A törvény akadálytalan elfogadása megmutatta a magyar politika és a közvélemény ez irányú egységességét, s hamar a gyakorlati megvalósulás került a figyelem origójába. A decentralizációt sokan már 1890. november 1-jére várták, de mikor kiderült, hogy a kormány nem mondta fel a budapesti ítélőtábla bérleti szerződéseit azév május 14-ig (azaz félévre előre), akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a megvalósulás a következő évig feltétlenül várat magára.

129 Mindez egyben azt a félelmet is jelentette, hogy 1891 ősze előtt nem valósulhat meg a reform, mivel a szakvélemény képtelenségnek tartotta azt a törvénykezési időben véghezvinni. Akként gondolták, hogy majd csak a bírósági szünet után lehet a táblákat működésbe állítani.

130 A törvénykezési szünetet pedig a tavaszi hónapokra áthelyezni ellenkezett volna mind a judikatúra ökonómiájával, mind a bírák üdülésének természetes időpontjával. Ha pedig várni kellett, javasolták a büntető és a polgári eljárás addig befejeződő kodifikációját.

131 Mindenestre a városok készültek erre is, arra is: Kolozsvár kivételével valamennyi város jelezte, hogy november 1-jéig az ideiglenes elhelyezésről gondoskodni fog. 126 A tábla ünnepe. ÜL 1890. március 1. (9. szám) 1-2. p. 127 A kir. táblák decentralizácziójáról szóló tervezet. ÜL 1890. március 15. (12. szám) 1. p. 128 A kir. táblák decentralizácziója. ÜL 1890. március 22. (13. szám) 3-4. p., A deczentralizáczió. ÜL 1890. április 12. 1. p. 129 Mikor kezdik meg az új táblák működésüket? ÜL 1890. május 10. (20. szám) 6. p. 130 A deczentralizáczió életbeléptetése. ÜL 1890. május 17. (21. szám) 1. p., A kir. ítélőtáblák decentralisatiojának életbeléptetése. JSZ 1890. szeptember 25. (111/13. szám) 385-390. p. 131 A deczentralizáczió elhalasztása. ÜL 1890. június 14. (25. szám) 1-2. p.