Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - X. FEJEZET: AZ ESKÜDTSZÉKEK MEGSZERVEZÉSE (1899-1900)
A jegyzék véglegesítése után összeállították azon szolgálati lajstromot, amelybe háromszázhatvan rendes és száz helyettes esküdt neve került. Az esküdtbíróság polgárai közé nem csupán szegediek, de hódmezővásárhelyi, szentesi és makói illetőségű férfiak is kerültek. Az esküdtszéki tárgyalások egyes ciklusaira közülük sorsolták ki a harminc rendes és tíz helyettes esküdt személyét. 972 (Sajnos a szegedi szolgálati lajstromot sem sikerült felkutatnunk; a Csongrád Megyei Levéltár 1899. évi tanácsi mutatókönyve szerint 2034/1899. számon iktatták, azonban a levéltárban a dokumentum ténylegesen nem található meg. 973 ) Néhány nap múlva a szegedi esküdtszék elnökévé a szegedi ítélőtábla elnöke Deák Péter ítélőtáblai bírót, helyettes elnökké Pókay Elek törvényszéki bírót nevezte ki. 974 Az esküdtszék megszervezésével egy időben népszerűsítő és felvilágosító előadásokat terveztek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak „tanulságos szórakoztatására". Az első előadásra Reiniger Jakab ismert szegedi .ügyvédet kérték fel az esküdtszék intézményének ismertetése végett. A „munkások vasárnapja" rendezvénysorozat november 26-án kezdődött ülésén Reiniger meg is tartotta „népszerű alakban" közhasznú ismertetését, mely az „esküdtszékek és esküdtbíróságok" címet viselte. A szegedi jogászegyletben pedig szintén Reiniger vezetésével tartottak tanulmány-délutánokat, amelyeken az új Bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit vizsgálták hétfőnként és péntekenként. A lakosságot a napilapok világosították fel. 975 Hodossy Lajos, a szegedi törvényszék elnöke a következőképpen osztotta be az esküdtbíróságokat: a már említett elnök és helyettese mellett rendes bírák lettek Winckler István és Hevessy Kálmán törvényszéki bírák. Helyettes bíróvá Láng Jenőt nevezte ki. A jegyzőkül Ivánkovits Árpád, Gömöry Andor, Zombory János, Máthé Gyula és Fischer Frigyes nyertek megbízatást. Szavazóbíróként Onitiu Eleket is alkalmazták. A főtárgyalási tanácsok egy ülésszakon belül naponta változtak, ezeket heti beosztásban tették közzé. 976 Az első esküdtszéki tárgyalást február 5-én tartották Szegeden. Aznaptól kezdve február 16-ig szinte minden nap tárgyalt összesen tíz ügyet az esküdtbíróság. Szerepelt a repertoáron két társas rablás, egy rablás, két szándékos emberölés, valamint öt becsületsértési és rágalmazási sajtóper. 977 A Szegedi Napló az első tárgyalás alkalmával lelkesen üdvözölte az immár működő esküdtszéket, és metaforával élve egy sziromnak nevezte azt a közszabadság virágából. Az ügy tárgya egy társtettességben elkövetett rablási cselekmény volt. A nagy szakmai és közérdeklődéssel kísért tárgyaláson Deák Péter elnökölt, Hevessy Kálmán és Láng Jenő voltak a bíró tagok. Fischer Frigyes látta el a jegyzői teendőket. A vádat Rigó Endre közvádló képviselte, a terheltet Reiniger Jakab kirendelt ügyvéd védte. A 972 SZH 1899. november 22. (284. szám) 2. p., a szolgálati lajstromot lásd: SZN 1899. december 6. (303. szám) 3-4. p. 973 CSML IV. B. 14067b. 2320. k. 30678. ügyiratszám. 974 SZH 1899. november 25. (287. szám) 2. p., SZN 1899. november 25. (294. szám). 4. p. 975 SZN 1899. november 25. (294. szám) 4. p., november 28. (296. szám) 4. p., december 3. (301. szám) 6. p., SZH 1899. december 9. (299. szám) 3. p. 976 SZN 1899. december 3. (301. szám) 12. p. 977 SZN 1900. január 21. (18. szám) 10. p., január 26. (22. szám) 6-7. p.
