Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
MÁSODIK RÉSZ - VIII. FEJEZET: A SAJTÓESKÜDTSZÉKEK A KORABELI GYAKORLAT TÜKRÉBEN
miként jelen kérdésben is: a '48-as elvekhez és a „kossuthizmushoz" a mózes vallásúakról szóló tc. is hozzátartozott — ha később nem is, de legalább 1867-ben igen... 3. § SZEMELVÉNYEK A DEBRECENI VEGYES BÍRÓSÁG SAJTÓPEREIBŐL 821 A dualizmus korának első éveiben, a polgári kori elsőfokú bírósági szervezetet megállapító 1871. évi XXXI. tc. és a végrehajtására kiadott rendeletek hatályba lépése előtt, a feudális bíráskodás szervezeti és eljárási rendszerét megreformálandó, a kormányzat a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. tc. (Ptrt) által megszüntetett kerületi táblák helyén provizórikus jelleggel úgynevezett vegyes bíróságokat állított fel. E szervezet ennek megfelelően ideiglenesen vette át a néhai táblák egyes feladatát, valamint felhatalmazás alapján ellátott egyéb ítélkező tevékenységet is. Nevezetesen: a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868. évi XXIX. tc. 23. §-a a földművelési, igazságügy- és belügyminisztereknek tette feladatává azon fellebbviteli bíróságok felállítását, amelyek a megváltás végett megalakított választott bíróság határozata elleni jogorvoslati kérelmet elbírálták mind a megváltási díjak, mind azoknak egyénenkénti felosztása tekintetében. A pénzügyi bíráskodásról rendelkező 1868. évi XXI. tc. 79. §-a a kerületi táblák elé utalta a pénzügyi törvények és rendeletek végrehajtásának elmulasztásából eredő károk megtérítését, ahol a kártérítési kereset a kincstári ügyészség által volt megindítandó. Azonban a Ptrt megszüntette az említett táblákat: a szervezeti hiányt így ki kellett tölteni. Ugyancsak a Ptrt-től indult ki a sajtóperek intézésének kérdése is, mivel az 1867. május 17-én kelt sajtóügyi rendelet 822 1. §-a szintén a kerületi táblákhoz és a királyi táblához telepítette a sajtó tör vény székeket; megszűnvén azonban a táblák, ezek továbbműködtetéséről az 1871. évi rendezésig 823 szintén rendelkezni kellett (1868: LIV. tc. záró rendelkezéseinek a) pontja). A felmerült jogalkotási tárgyak szabályozása végett a földművelési és a belügyminiszter beleegyezése mellett az igazságügy-miniszter (Horvát Boldizsár) megalkotta az 1869. március 12-én kelt rendeletét az ideiglenesen felállítandó „királyi vegyes bíA VI., VII. fejezet és a VIII. fejezet 1., 2. §-ának eredeti közlése: Antal Tamás: A sajtóesküdtszékek és működésük szabályozása Magyarországon (1867-1896). in Publicationes Doctorandorum Juridicorum. Tomus II. Fasciculus 1. Szeged. 2002. 38 p. 821 A debreceni vegyes bíróságról részletesen lásd: Antal Tamás: Adalék a vegyes bíróságok történetéhez. A debreceni vegyes bíróság (1869-1871). in: Debreceni Szemle. Főszerk.: Gunst Péter. 2003. 4. szám. 547-570. p. 822 A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. évi május 17-én 307/eln. sz. a. kelt rendelete a sajtóvétségek felett ítélendő esküdtszékek felállítása iránt. MRT 1867. II. kiadás. Pest, 1871. 89-115. p., A magyar kir. igazságügyministernek 1867. július 25.én 307. számhoz kelt pótrendelete [...]. MRT 1867. II. kiadás. Pest, 1871. 242-248. p. 823 A királyi ministerium rendelete az eslő folyamodású királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapítása tárgyában. [1871. július 10.] 5. §. MRT 1871. Pest, 1872. 233-234. p. E szerint 1872-től Pesten, Pécsett, Szombathelyen, Pozsonyban, Aradon, Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen működött sajatóesküdtszék.
