Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - IV. FEJEZET: A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY REFORMJA: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. MEGALKOTÁSA
2. § A TÖRVÉNYJAVASLAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT Végül csak másfél hónap elteltével, 1891. február 22-én nyújtotta be Szilágyi Dezső miniszter a törvényjavaslatot az országgyűlés asztalára. 569 „Az eszme — írta a Pesti Napló tudósítója —, amely a javaslatban keresztül vonul, egészséges: életre kelteni a bírói testületnek az összes fórumokon átvonuló öntudatát [...]. Hogy mint organikus élő egész megtalálhassa, amire eddig képes nem volt: a közvetlen érintkezést és az ebből fejlődő kölcsönhatást a judikatúra és a nemzeti társadalom között. [... Mert] mi a bírói szervezet ma? Ennek a szervezetnek, hogy úgy mondjuk, csak fiziológiai élete van, mely gépileg jelentkezik." A cikkíró hosszan ecsetelte a bírói szervezet akkor volt hibáit, s a bíróságok felemelkedését és megújhodását várta a törvényjavaslattól. 570 A benyújtott javaslat szövegét több sajtótermék is közölte, 571 így a képviselőház igazságügyi bizottsága elé terjesztett szövegezést több forrásból is ismerhetjük. Március 7-én — a minisztérium sürgetésére — a bizottság tárgyalás alá is vette a javaslatot, 572 s már előbb kijelölték az ügy előadóját Jellinek Arthúr liberális párti képviselő személyében. 573 Az igazságügyi bizottság március 7-től március 16-ig tárgyalta Kőrössi Sándor (Szabadelvű Párt 574 ) elnökletével a javaslatot. A vita most is általános és részletes formában zajlott. Expozéjában a miniszter kifejtette a szóban lévő reformok időszerűségét és hangsúlyozta, hogy további változásokat is kilátásba helyezett. A bizottsági tagok egyetértettek a jogszabály novelláris jellegével. Először Horváth Lajos (Szabadelvű Párt) szólt, majd Neumann Ármin (Szabadelvű Párt), Hodossy Imre (Mérsékelt Ellenzék), Ziskay Antal (Szabadelvű Párt), Chorin Ferenc (Szabadelvű Párt), Fabíny Teofil (Szabadelvű Párt), Horváth Ádám (Függetlenségi és 48-as Párt) és Veszter Imre (Mérsékelt Ellenzék), általánosságban elfogadva a szövegezést. 575 A részletes vitában mindenki hozzászólt a napirendhez. Kilencnapi ülésezés után, számos apróbb és jelentősebb módosítással végül elfogadták a javaslatot. 576 Közben a sajtó a bírói reformok nagyszerűségét hangoztatta. „Az iránt a jogászok között véleménykülönbség nem foroghat fenn, hogy akár a miniszternek, mondjuk felügyeleti joga, akár a felsőbb bírói felügyeleti hatóságnak ily irányú funkciója magát a judikatúrát, a bírónak azt a szellemi munkáját, mellyel alaki vagy anyagi igazságot statuál, 569 MOL K2 6495/1891. számú irat (4821. ügyszám). 570 MOL K2 6490/1891. számú irat. Tartalma: a törvényjavaslat kézzel írva. Kelt 1891 február 20-án. Szilágyi Dezső aláírásával (72-92. p.) és a javaslat indokolása kézzel írva. Kelt ugyanakkor. (71 p.). PN 1891. február 22. (52. szám) Melléklet. 1. p. 571 PN 1891. február 22. (52. szám) Melléklet. 4. p. és ÜL 1891. február 28. (9. szám) 2-8. p., Törvényjavaslat a bírói és ügyészi szervezet módosításáról. JSZ 1891. február 26. (IV/9. szám) 274-284. p., Indokolás a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslathoz. JSZ 1891. március 5. (IV/10. szám) 305-317. p. 572 PN 1891. március 2. (60. szám) esti kiadás 1. p. és március 7. (65. szám) esti kiadás 1. p. 573 PN 1891. március 1. (59. szám) 1. p. 574 A képviselők pártállásátőlásd: Adalbert Tóth: Partéién und Reichstagswahlen in Ungarn 18481892. R. Oldenbourg München, 1973. 575 PN 1891. március 8. (66. szám) 2. p. és március 10. (68. szám) 1-2. p. 576 PN 1891. március 11. (69. szám) 1-2. p., március 12. (70. szám) 2. p., március 13. (71. szám) 1. p., március 14. (72. szám). 1-2. p., március 15. (73. szám) 2. p., március 16. (74. szám) 1. p.
