Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - IV. FEJEZET: A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONY REFORMJA: AZ 1891. ÉVI XVII. TC. MEGALKOTÁSA
felügyelettel és azon rendelkezésekkel kapcsolatban, amelyeket az új ítélőtáblai rendszer tett lehetővé. Találtunk arra utalást, hogy már 1890 júliusában foglalkozott egy ankét a törvénytervezet kidolgozásával, 564 azonban az 1890. szeptember 21-i kormányülésen — amikor meghatározták az őszi képviselőházi munkaprogramot — a bírói és ügyészi szervezet reformtörvénye még nem szerepelt a napirenden. 565 Mindazonáltal a törvénytervezet szövege élénk szakmai vita mellett Wlassics Gyula főügyészhelyettes fogalmazásában az ősz folyamán mégis véglegeződött, 566 majd 1891. január 9-én a minisztertanács megtárgyalta s kisebb módosításokkal elfogadta azt. A jelképesnek is mondható pontosítás két szakaszt érintett: egyfelől javaslatba hozták, hogy a 32. §-ban említett törvényszéki és járásbíráknak nem csupán a királyi ítélőtáblai cím, hanem a „jelleg" is adományozandó, s ekkor került a javaslat szövegébe az is, hogy ilyen címmel és jelleggel az említett bírák csak 10%-a ruházható fel. E mellett a 35. §-t is módosították annyiban, hogy felemelték benne a vidéki törvényszéki, de királyi ítélőtáblai címmel és jelleggel felruházott bírák fizetését 2500 ftra. Egyebekben felhatalmazta a kormány az igazságügy-minisztert, hogy a király jóváhagyásával a javaslatot az országgyűlés elé terjessze be. 567 A sajtó örömmel fogadta a hírt. „Az első bírói és ügyészi szervezet átalakítása, amíg egyrészről életet fog önteni a bírói organizmusba, mely ma üres keretekből és lélek nélküli sablonokból áll, másrészről lehetővé fogja tenni, hogy a bíróság első sorban a maga szervezeti öntudatának és életerős tevékenységének hatalmával gyakorolja önmaga felett a fegyelmet, melyet megtorló és fenyítő intézkedésekkel soha sem lehet megalkotni." A végső célként most is a szóbeliség és a közvetlenség behozatalát jelölték meg. 568 564 A bírói szervezet reformja. ÜL 1890. augusztus 2. (32. szám) 1-2. p. A bírósági szervezet módosításáról szóló törvénytervezetet [...]. A Jog. 1890. július 21. (38. szám) 267. p., Előadói tervezet a bírói és ügyészi szervezetről. A Jog. 1890. augusztus 3. (31. szám) 278-280. p., augusztus 10. (32. szám) 284287. p. 565 MOL K 27 X 57 3771. 1890. szeptember 21. 566 Az Igazságügy-minisztérium levéltára a Magyar Országos Levéltárban 1956-ban javarészt az ottani tűz martalékává lett. Ezért a bizonytalanság! A tervezetről ír: Görgey Sándor: A bírói és ügyészi szervezetről. A Jog. 1890. augusztus 17. (33. szám) 289-290. p., Kivonatos indokolás a bírói és ügyész szervezet módosításáról szóló előadói tervezethez. A Jog. 1890. augusztus 17. (33. szám) 293-294. p., Lepossa Dániel: Néhány szó a bírói és ügyész szervezetről szóló törvényjavaslathoz. A Jog. 1890. augusztus 24. (34. szám) 297. p., Gazdy Elek: Észrevételek a bírói és ügyészi szervezet módosításáról készített előadói tervezet felett. A Jog. 1890. augusztus 31. (35. szám) 305-306. p. Rátvay Gyula: Néhány szó a bírói és ügyészi szervezetről szóló törvényhez. A Jog. 1890. szeptember 21. (38. szám) 229-230. p., Blum Béla: Az igazságügyi szervezet kérdéséhez. A Jog. 1890. november 9. (45. szám) 385-386. p., Csanády István: A bírói szervezetről. A Jog. 1891. február 8. (6. szám) 41-42. p., Előadói tervezet a bírói és ügyészi szervezet módosításáról. MI 1890. 34. kötet. Budapest, 1890. 271-288. p.; A bírói és ügyészi szervezet módosítása. JSZ 1890. október 2. (111/14. szám) 417-421. p., A bírói és ügyészi szervezet módosítása. A budapesti kir. ügyészség tagjainak előterjesztése az igazságügyminiszter úrhoz. JSZ 1890. október 30. (III/1S. szám) 549558. p., A bírói és ügyészi szervezet módosítása. Az előadói tervezet kivonatos indokolása. JSZ 1890. augusztus 7. (III/6. szám) 161-166. p. 567 MOL K27 X57 3771. 1891. január 9. 568 pN 1891. j anu ár 20. (20. szám) 1. p.
