Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

tatásnak az ország ezen jelentékeny déli vidékén való érvényesítésére hivatott kir. ítélőtáblát áldást ígérő működésének kezdetén, a mai jogtörténelmi nevezetességű napon falai között hazafias mély tisztelettel üdvözölhesse." A kiérdemelt öröm mellett azonban felismerték a pillanatban az államhatalom bizalmat szavazó atyai gondoskodását is, amely a magyar nemzeti állameszme zászlóvivőjeként jelölte meg Temesvárt. A város kivált kulturális közérdekeinek „nemzeti szellemű fejlődését" várták a déli országrészben.

533 A május 5-i megnyitó ünnepség reggel kilenc órakor hálaadó istentisztelettel kezdődött a római katolikus székesegyházban. Megjelent a város és a vármegye teljes notabilitása. Ott volt többek között Molnár Viktor főispán, Telbisz Károly királyi tanácsos és polgármester, Deschán Achill alispán és a vármegye főtisztviselői, Mály István törvényszéki elnök és a törvényszék összes bírái, Ambrózy Béla országgyűlési képviselő, Nagy György állami jószágigazgató, Bárczy László pénzügyigazgató, Kovács Ákos főmérnök, Eisenstádter Ignác kereskedelmi és iparkamarai elnök, valamint a tábla kerületéhez tartozó törvényszékek és járásbíróságok képviselői, a városi törvényhatósági bizottság tagjai és még számosan. A szent misén Dessewffy Sándor püspök pontifikált gyönyörű egyházi zene kíséretében. Délelőtt tíz órakor a közönség átment a királyi tábla székházába, ahol az ünnepélyes megalakulásnak a díszterem adott helyet. Paiss Andor megnyitotta az ülést, majd Róth László táblai jegyző felolvasta az elnök kinevezési okmányát, s ezt követően Paiss esküt tett. Az igazságügy-minisztertől érkezett irat ismertetése következett, amely tartalmazta a tanácselnökök és az egyéb bírák névsorát, akik ott szintén esküt tettek.

534 A formális események után az elnök nyitóbeszédet mondott. Ebben a nagy mértékben szaporodott bírói teendőkkel, a közvetlenség és a szóbeliség elvével, valamint a hatékonyabb felügyeleti jog gyakorlásával indokolta a decentralizáció szükségességét. „A deczentralizált kir. tábla feladata — folytatta gondolatait — előkészíteni a bázist azon nagy szabású igazságügyi reformokhoz, melyek igazságügyünk mostani lángelméjű és kiváló miniszterének szemei előtt lebegnek." Ismertette, hogy a budapesti ítélőtábláról 1214 polgári, 464 büntető, összesen 1743 ügydarab vétetett át, s ehhez járulnak majdan azok az ügyek is, amelyeket a temesvári tábla területén működő öt törvényszék és huszonöt járásbíróság terjeszt fel hozzájuk (évenként várhatóan átlagosan 8424 ügy). Végezetül Isten áldását kérte mindannyiukra. Horváth Jenő tanácselnök üdvözölte a bírói kar nevében az elnököt. Úgy vélte, a tábla sikere csak akkor következhet be, ha a vezetés jó kezekben van. „E tekintetben igen szerencsés a temesvári kir. ítélő-tábla, mert elnökének széles látóköre, bölcsessége, tudománya, lebilincselő, nemes modora máris teljesen meghódította a kir. tábla tagjait. Fölemelt fővel mondhatom — tette hozzá végezetül —, hogy az a kis raj, amely a budapesti központból ide jött, ily bölcs vezér vezetése alatt büszke önérzettel fog megfelelni hivatásának." DK 1891. május 5. (102. szám) 3-4. p. DK 1891. május 6. (103. szám) 2-3. p.