Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

bírói kinevezésekről lehetett olvasni: ezek szerint Dimitrievits Szvetozár és Kisfaludy Zsigmond helybeli, valamint Schulek Géza budapesti ügyvéd lett bírává.

527 Április elején kinevezték a segédhivatali igazgatót is Omaszta Lajos személyében, az irodatiszt Krsztics Lázár, az írnokok Ignai Sebő, Makoldy Miklós, Bogma Béla és Lőwy Jakab lettek. Akkor még úgy látszott, elnöki titkár nem kerül Temesvárra.

528 A Budapestről elszármazott bírák első találkozójukat április 11-én tartották a fővárosban. Összejövetelükön szó esett az ítélő tanácsok megalakításáról is.

529 Április derekán az utolsó kinevezések is ismertté váltak: ezek szerint Avarffy Gyula temesvári, Scherff János karánsebesi törvényszéki és Gál Lajos devecseri járásbíró, továbbá Bíró János kolozsvári ügyvéd foglalhatott el ítélőtáblai bírói széket Temesvárott, valamint Küthl Sámuel igazságügyi miniszteri fogalmazó elnöki titkárrá lett.

530 Paiss Andor végül április 19-én vette át a tábla helyiségeit. Megérkezett egyúttal a segédhivatali igazgató is, aki megkezdte a Budapestről származó iratok rendezését. Körülbelül 1500 ügydarabból álló restancia átvételére lehetett számítani. Maga a királyi tábla a kormányszéki palota első emeletén helyezkedett el, s teljesen igénybe vette a főoldalon és az élelmezési raktárral szemben álló oldalon lévő helyiségeket. Az Eisenstádter-házzal szemben fekvő sarokterem volt a tábla díszterme. E mellett helyezkedtek el az elnöki szobák és az elnöki könyvtár, valamint az elnöki titkár szobája. Utána következett az egyik tanácselnöki terem néhány bírói szobával és egy tárgyalóteremmel, később pedig a másik tanácselnöké. Összesen három tanácsteremet és visszavonuló szobát alakítottak ki, s minden bírónak jutott saját irodahelyiség is. Külön szobák álltak rendelkezésre a szolgák, a jegyzők és a felek számára, a segédhivatalok pedig hét helyiségben lettek elhelyezve (igazgatói szoba, négy iroda és két irattári helyiség). Április 24-re a bebútorozás is majdnem teljesen elkészült; a berendezést kényelmesnek és külsőségekben látványosnak tartották — mint írták, nem kíméltek semmiféle áldozatot. A bútorok „valóságos remekei a temesvári műiparnak" — lelkendezett egy tudósító.

531 A helybeli jogászság és a polgárság is készült a megnyitó ünnepségre. A város kulturális gyarapodását és a nemzeti erő növekedését dicsőítette címoldalon a sajtó: „az igazságszolgáltatás magyarosító hatása az egész országban érezhető. A magyar nemzet bátran nyújthatja — a bíróságoknak — az elismerés pálmáját, mert tűzoszlopokként világítottak és világítanak ma is, főleg a nemzetiségi vidékeken."

532 Oda konkludáltak: Temesvár megérdemelte a királyi táblát. A város törvényhatósága május 5-én átiratban üdvözölte az új ítélőtáblát: „Hazai jogszolgáltatásunknak — kezdődött az ünnepi köszöntő — az igazságügyi kormányzatot vezérlő lángelméjű államférfija által megindított újjászervezésénél a törvényhozás bölcs intézkedése folytán Temesvár szab. kir. város közönsége azon kiváló szerencsében részesül, hogy az állami hatalom legmagasztosabb feladatának, az igazságszolgálDK 1891. március 5. (52. szám) 2. p., április 1. (73. szám) 2. p. DK 1891. április 11. (82. szám) 3. p., április 9. (80. szám) 4. p. DK 1891. április 16. (86. szám) 3. p. DK 1891. április 16. (86. szám) 3. p., 5., április 19. (89. szám) 5. p. DK 1891. április 21. (90. szám) 2-3. p., április 25. (94. szám) 3. p., május 1. (99. szám) 4. p. DK 1891. április 29. (97. szám) 1. p.