Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)

ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA

semmítőszékén. Még ugyanabban az évben bíróvá lépett elő a budapesti királyi táblán. 1882-től volt kúriai bíró, 1887-től pedig királyi táblai tanácselnök a IV. (büntető) tanácsban. Az országos ügyvédvizsgáló bizottság és a bíró vizsgáló bizottság tagja, az utóbbinak egy időben elnöke volt. Egyébként nős volt, egy lány édesapja.

520 A város gratulálhatott magának a kitűnő elnökhöz, s nyomban elkezdték a felkészülést a bírák fogadására. Ehhez megfelelő lakásokra nyílt szükség, ezért Kappusz József tb. tanácsnok vezetésével megkeresték azokat, akik birtokoltak megfelelő kiadni való ingatlant.

521 Láthatóan nagy várakozással néztek a tábla és bírái elé: „ők lesznek hivatva nem csak városunk területére nézve, hanem a kir. tábla hatásköréhez tartozó többi tekintélyes várost illetően is a szellemi irányt megadni." Úgy vélték továbbá, hogy „az elnök személyében meg van adva az a biztosíték, hogy ítélő táblánk előkelő szerepet vihessen a társbíróságok között". Szintén üdvözölték Fluck Ádám és Horvát Jenő budapesti királyi táblai bírák tanácselnökké való kinevezését is, azt azonban fájlalták, hogy a törvényszékük vezetőjét, a másfél évtizede elnöklő Mály Istvánt nélkülözniük kellett a tanácselnöki székből.

522 Február 3-án kiderültek a várható további kinevezések is: az ítélőtáblán bírává lett Jekelfalussy Andor, Berlogia Ábrahám, Sey Andor, Ternovszky Béla, Burián Pál, Huszka Mihály, Istvánffy József és Seyfried József budapesti királyi táblai bíró, valamint Dogariu Tamás lugosi, Papp László sátoraljaújhelyi, Gidró László zalaegerszegi és Ludvig János nagykikindai törvényszéki bíró (az utóbbiak ekkor már a budapesti ítélőtáblához voltak berendelve). Irodatiszteknek Kovács Kálmán, Szakállas Péter és Demetrovits Miklós budapesti táblai irodatiszteket nevezték ki. Közülük az elnök és a két tanácselnök már február 2-án megérkeztek Temesvárra a jövendő helyiségeik megtekintésére.

523 Paiss nem csak mint jövendő elnök, de mint miniszteri biztos is érkezett, s a hírek szerint Józsefkülvárosban bérelt lakást.

524 Az elnököt és a Szegedre kinevezett, szintén miniszteri biztosnak megtett Lobmayer István főügyészt február 13-án fogadta Mály István törvényszéki elnök, s együtt tekintették meg a készülő ítélőtáblai helyiségeket. Molnár István főispán díszebédet adott a tiszteletükre, amelyen a polgármester is részt vett. Paiss érdemileg azt jegyezte meg, hogy tizenhárom bírói szoba kevés lesz: tizenhatra lenne szükség, s egyúttal máris intézkedett nyomtatványok és írószeranyagok iránt. A tábla szobáit és irodáit április 15-én szándékozott átvenni.

525 A temesvári királyi tábla személyi állományát egyébként akként tervezték, hogy működik ott majd egy elnök, két tanácselnök, tizenhat bíró, egy titkár, öt jegyző (berendelt albírák), egy segédhivatali igazgató, két irodatiszt, öt írnok és szükséges számú díjnok. Ugyanakkor látszott, hogy Temesvárott nem állítanak fel önálló főügyészséget, hanem a várost a Szegeden szervezendőhöz csatolják majd.

526 Közben újabb 520 DK 1891. január 24. (19. szám) 5. p., január 25. (20. szám) 2. p., 4. p., január 27. (21. szám) 4. P521 DK 1891. január 30. (24. szám) 3. p. 522 DK 1891. február 1. (26. szám) 1. p., január 31. (25. szám) 4. p. 523 DK 1891. február 3. (27. szám) 2. p., 3. p. 524 DK 1891. február 5. (28. szám) 4. p. 525 DK 1891. február 14. (36. szám) 3. p., február 15. (37. szám) 4. p. 526 DK 1891. március 6. (53. szám) 3. p., március 29. (72. szám) 3. p.