Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890-1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék - Dél-Alföldi évszázadok 23. (Szeged, 2006)
ELSŐ RÉSZ - III. FEJEZET: AZ ÚJONNAN SZERVEZETT VIDÉKI ÍTÉLŐTÁBLÁK FELÁLLÍTÁSA
ben Temesvárnak igenis előny volt adandó — vélekedtek. 514 Ugyanakkor az országos ellenzék szintén magának vindikálta a dicsőséget azért, mert a város táblát nyert. A szabadelvűek ezt határozottan elutasították, mivel szerintük éppen a függetlenségiek kardoskodtak Aradért, a mérsékelt ellenzék pedig nyitva hagyta a kérdést. Maga a város is a kormánypárt álláspontját osztotta: „[Temesvár] ezt nem az ellenzék hallgatag elnézésének, hanem a geográfiai fekvésnek és annak köszönheti, hogy a kormány meg tudja különböztetni a közérdeket az aradi helyi érdekektől, s erős akarata nem rendült meg a legkülönbözőbb és legellentétesebb befolyások között." 515 A törvényjavaslat képviselőházi vitája nem is hozott meglepetést: Temesvár mellett kedvező volt a hangulat, senki sem szólalt fel ellene. Megjegyezhető, hogy ez nem meglepetés: az egyik országgyűlési képviselője a nagy tekintélyű Horvát Boldizsár volt, aki valószínűleg pártjában jelentékenyen egyengette városa útját. így május 7-én — vastag betűkkel szedve a távirati hírt — olvashatta a helybeli közönség: „A temesvári kir. tábla megszavazva"! — ezért elismerően méltatták is a kormányt és az országgyűlést. 516 A tábla elhelyezése végett a város vezetősége még a jó hír melegében lépéseket tett: május 14-én Telbisz Károly polgármester, Kovács Ákos királyi főmérnök és Bárczy László királyi pénzügyigazgató megszemlélték a kormányszéki házat mint lehetséges megoldást. Ötvennégy szobát jelöltek ki benne az ítélőtábla részére, amelyekben akkor éppen a járásbíróság, a jószágügyészség s a posta- és távírdahivatal volt elszállásolva. 517 2. 1891 januárjára az átalakítási munkálatok előre is haladtak; ez ügyben versenytárgyalást tartott a városi tanács. Részt vett az ajánlati tárgyalási ülésen Geml József városi jegyző, Rózsa Imre tiszti főügyész, Reiber Henrik főmérnök, Kratochvill Henrik főszámvevő, Radislovits Ferenc mérnök, valamint több törvényhatósági bizottsági tag. A teljes költséget 18.260 ft ás 67 kr összegben irányozták elő. Végül Bonn János mester ajánlatát fogadták el. A szobafestészettel a Zanker és Panits céget bízták meg. A segédhivatalok berendezésére is versenytárgyalást tartottak volna, azonban csupán egyetlen ajánlat érkezett a tanácshoz: Krauser Béláé, ki a hivatali szobák asztalosmunkáit 2032 forintért vállalta elvégezni. A beköltözést április elejére tervezték. 518 Január 23-án érkezett a távirati hír: az előző találgatásokkal szemben, melyek Sélley Sándor kinevezéséről szóltak, 519 Paiss Andor budapesti ítélőtáblai tanácselnök lesz a temesvári királyi tábla elnöke. Tudni lehetett róla, hogy ősnemesi családban született 1836. április 10-én Marczaliban (Somogy vm.); 1859 lett jogtudor, majd 1861-ben tett ügyvédi vizsgát. Először Somogy vármegye második aljegyzőjévé nevezték ki, azután 1867-ben országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőházban jegyző is lett. A politikai pályakezdés után 1869-ben segédelőadóvá vált a Kúria DK 1890. április 20. (92. szám) 1-2. p. DK 1890. május 4. (104. szám) 1. p. DK 1890. május 6. (105. szám) 5. p., május 7. (106. szám) 5. p., május 10. (109. szám) 1. p. DK 1890. május 15. (113. szám) 3. p. DK 1891. január 8. (5. szám) 4. p., január 9. (6. szám) 4. p., január 13. (9. szám) 3. p. DK 1891. január 3. (2. szám) 2. p.
